1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.s. Hajdú-Bihar megye és Debrecen személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A családok keresőinek átlagos száma a mezőgazdasági önállók családjaiban a legmagasabb; 100 családra 197 kereső jut. Az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 161, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 168, a nyugdíjasok családjaiban 162 kereső jut. A 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma legalacsonyabb (59) a nyugdíjasok családjaiban. Az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 100 kereső családtagra 114, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 98, a mezőgazdasági önállók családjaiban pedig 76 családtag eltartása hárul. Háztartások Debrecennek a családokban és családtöredékekben élő lakossága 40 987 háztartást alkot; ennek 82%-a ún. „család-háztartás". A kizárólag családtöredékekből álló „nem-család" -háztartások túlnyomó többsége — 89%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások nem egészen 96%-a egycsaládos, 4%-a kétcsaládos. Háromcsaládos és ennél nagyobb háztartás csak 37 van a városban. A „család"-háztartások négyötöde 2—4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartás minössze 1,6%-a az összes „család"-háztartásoknak. A háztartások átlagos nagysága a „család"-háztartásokban csak valamivel magasabb, mint az átlagos családnagyság: 100 „család"-háztartásra átlagosan 345 személy jut; a kétcsaládos háztartásokban 544, a háromcsaládos háztartásokban 814. A háztartások több mint felében van egy, és 35%-ában két kereső; három kereső már csak minden tizenegyedik háztartásban található. A kereső-eltartott arány a háztartásokban valamivel kedvezőbb, mint a családokban; 100 kereső személyre 91 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval; az alkalmazásban álló fizikai dolgozók háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, a nyugdíjasoké valamivel magasabb. 27