1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.s. Hajdú-Bihar megye és Debrecen személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A nők száma a 40 évesnél fiatalabbak között 1800-zal, a 40—59 évesek korcsoportjában 2200-zal, a 60 éves és idősebbeknél 3000-rel több, mint a férfiaké. A férfiak 65%-a, a nők 61%-a 0—39 éves. A nők 15%-a, a férfiak 12%-a 60 éves és idősebb. Családi állapot A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetétele 1949 óta jelentős mértékben megváltozott. A nőtlenek, hajadonok aránya 29%-ról 23%-ra csökkent, a házasoké 59%-ról 66%-ra, az elváltaké 2%-ról 3%-ra növekedett. Legnagyobb mértékben a házas férfiak aránya emelkedett az elmúlt 11 év alatt, 63%-ról 71%-ra, az azonos családi állapotú nőké 56%-ról 61%-ra. Ugyanezen időszak alatt a nőtlen férfiak aránya 32%-ról 25%-ra, a hajadon nőké 26%-ról 21%-ra csökkent. 1949 . 1960 A 15 éves és idősebb Családi állapot népesség férfiak nők népesség férfiak nők százalékban Nőtlen, hajadon 28,7 31,9 25,9 22,5 24,7 20,5 Házas 59,3 63,3 55,9 65,7 71,0 61,2 Özvegy 10,1 3,5 15,8 9,0 2,7 14,5 Elvált 1,9 1,3 2,4 2,8 1,6 3,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Az özvegy nők száma közel hat és félszerese az özvegy férfiakénak, ami a férfiak sokkal nagyobb háborús veszteségének, a nőkhöz képest korábbi elhalálozásának és gyakoribb újraházasodásának következménye. Az elvált nők száma majdnem háromszorosa az azonos családi állapotú férfiakénak. 1949 óta előbbre tolódott a házasságra lépési kor. A házasok aránya a 20—24 éveseknél 35%-ról 43%-ra, a 25—29 évesek közül 62%-ról 80%-ra, a 30—34 éves népességből 76%-ról 87%-ra emelkedett. A városban 32 100 házas nő élt, akiknek 69 200 gyermekük született. 100 házas nőre átlagosan 216 született gyermek jutott. A házas nők 27%-ának egy, 25%-ának két gyermeke született. A 3—5 gyermekes nők aránya 23%, a 6 és többgyermekeseké 7%. A házas nők 18%-ának nem született gyermeke. Iskolai végzettség A lános iskola főiskolai oklevelet szerzetteké 92%-kal nőtt. 10 éves Nem nem ir, nem olvas, ill. csak olvas 15 éves 18 éves 25 éves és idősebb népességből legalább az egyetemi általános iskola legalább (főiskolai) 8 osztályát érettségizett oklevelet végezte szerzett százalékban Férfi 1,7 48.6 22,1 8,0 Nő 3,2 41,1 12,3 2,3 Együtt 2,5 44,6 16,8 4,0 A 10 éves és idősebb népességből az írni-olvasni nem tudók aránya 4,1%-ról 2,5%-ra csökkent. A 15 éves és idősebbek majdnem fele végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, 1949-ben alig egyharmada. Az elmúlt 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 10%-ról 17%-ra, a 25 éves és idősebbek közül az oklevelet szerzettek aránya 3%-ról 5%-ra nőtt. A népesség iskolázottsági színvonala jóval magasabb az országos átlagnál. A nők iskolázottsága közép- és felsőfokon alacsonyabb a férfiakénál. Az érettségizett férfiak száma 14%-kal, az oklevelet szerzetteké közel háromszorosan haladja meg az azonos végzettségű nők számát. A nők iskolázottsági színvonala gyorsabban emelkedett, mint a férfiaké. Az egyetemi oklevelet szerzett nők száma több mint háromszorosára emelkedett, az érettségizetteké megkétszereződött. A növekedés az azonos végzettségű férfiaknál csak 68%, ill. 51%. Az öregkőrúak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25—29 évesek 30%-a végezte el, az 50—59 éveseknek 15%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 13, ill. 5%. 22