1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.s. Hajdú-Bihar megye és Debrecen személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

1949 1960 ; v • ..»',.« \ * M t fV /"« , 1 '".] ' " XII', A 15 óyes. és idősebb • • .. i. \l.',r r ; l t f• y .^IVÍUI alty ^Pöt ..,, rié'péssé'g férfiak nők népség férfiak ' ; nSk százalékbán Nőtlen, hajadon ....... . . 27,9 32,5 23,6 '20,7 24,0 17,5 Házas .'ív 61,5 62,9 60,2 69,0 71,8 66,6 Özvegy 9,7 4,0 15,1 . 9,2 3,5 14,4 Elvált 0,9 0,6 1,1 1,1 0,7 1,5 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A 15 éves és idősebb nőtlen férfiak száma 6400-zal több, mint a hajadon nőké. Az özvegy nők száma négy és félszerese, az elváltaké jóval több mint kétszerese az azonos családi állapotú férfiakénak. j : ? ; . • • ; ; . V A községekben a házasok aránya magasabb, a nőtleneké, hajadonoké, özvegyeké és az elváltaké alacsonyabb, mint a városokban. A megyében 100 házas nőnek átlagosan 295 gyermeke született, jóval több, mint országos átlagban (233). Az átlagos gyermekszám a községekben magasabb (298), mint a városokban (282). A házas nők 20%-ának egy, 22%-ának két gyermeke született, 3—5 gyermekes a házas nők 31%-a. A 6 és többgyermekes házas nők aránya 15%. Minden nyolcadik házas nő gyermektelen. Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett: az általános iskola 8 osztályát 135%-kal többen végezték el, az érettségizettek száma 41%-kal, az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzetteké 64%-kal nőtt. Nem Férfi Nő . . Együtt 10 éves 15 éves 18 éves 25 éves és idősebb népességből nem ír, legalább az egyetemi nem olvas, általános iskola legalább (főiskolai) ill. csak 8 osztályát érettségizett oklevelet olvas végezte szerzett százalékban 4,5 17,7 4,0 1,4 6,3 17,0 2,7 0,4 5,4 17 A 1 3,3 0,9 A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 1949 óta 7%-ról 5%-ra csökkent. A 15 éves és idősebb népesség 17%-a végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, 1949ben 9%-a. Az elmúlt 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 2%-ról 3%-ra, a 25 éves és idősebbek közül az oklevelet szerzettek aránya 0,6%-ról 0,9%-ra emelkedett. A javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala jóval az országos átlag alatt maradt. A nők iskolai végzettsége felsőfokon alacsonyabb a férfiakénál. Az egyetemi oklevelet szerzett férfiak száma közel háromszorosa a nőkének. , ! Az öregkorúak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25—29 évesek 15%-a végezte el, az 50—59 éveseknek csak 3%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 3, ill. 1%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 2103 az 1949. évi 1283-mal szemben. Az oklevelet; szerzett férfiak száma 1564, a nőké 539. Az egyetemi végzettségűek közül viszonylag magas a tanári (46%) és alacsony a mérnöki (4%) oklevelet szerzettek aránya; orvosi oklevéllej: rendelkezik 9%. A tanári oklevelesek 44%-a, a mezőgazdasági végzettségűek 14%-a és az orvosok 12%-a nő. ' Az egyetemet végzettek 90%-a produktív korú, ill. 61%-a 40 éven aluli. A tanári oklevelesek közel háromnegyede, a mezőgazdaságiak több mint háromnegyedé és az orvosi diplomások majdnem féle fiatalabb 40 évesnél. Áz oklevéllel rendelkező férfiak 56%-a, a nők több mint háromnegyede 40 éven aluli. A városokban a népesség iskolázottsága magasabb, mint a községekben. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben 11%, a városokban 13%. Az érettségizettek aránya a városokban másfélszerese, az egyetemi oklevéllel rendelkezőké kétszerese a községi aránynak, .m - i! A városok közül legmagasabb iskolai végzettségű Hajdúszoboszló népessége* legalacsonyabb Hajdúnánásé. Az előbbiben a legalább az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya 24%, az érettségizetteké 6%, az utóbbiban az arány 17%, ill. 4%. : : ^ ; . ; ,) . . , • 14