1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.s. Hajdú-Bihar megye és Debrecen személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

10%-ra süllyedt. 1960-ban a családokban élők közül 10%-kal kerestek többen, mint az előző népszámláláskor, de mivel a családok száma 12%-kal emelkedett, a családok keresőinek átlagos száma némileg csökkent. 100 családra 1949-ben 154, 1960-ban 151 kereső jutott. Az eltartott családtagok számának csökkenése (7%) következtében azonban 1960-ban sokkal kedvezőbb volt a kereső-eltartott arány a családokban, mint 1949-ben: 100 kereső családtagra 1949-ben 148, 1960-ban 126 eltartott családtag jutott. * * * A továbbiakban Hajdú-Bihar megye, ül. Debrecen megyei jogú város adatait egymástól elválasztva, külön részben ismertetjük. HAJDÚ-BIHAR MEGYE A megye területe 5766 km

2, népessége 1960. január 1-én 392 953 fő. Területe az ország területének 6,2%-a, lakossága az ország lakosságának 3,9%-a. Népsűrűsége 68 fő négyzetkilométerenként, jóval kevesebb az országos megyei átlagnál (84 fő). A népesség fejlődése Az 1949 óta eltelt 11 év alatt a népesség száma 5600-zal, 1,5%-kai emelkedett. Év A népesség száma a) Népsűrűség 1 km*-re Tényleges szaporodás az előző népszámláláshoz Év A népesség száma a) Népsűrűség 1 km*-re viszonyítva szám szerint %-ban 1869 238 302 41,3 1880 241 519 41,9 3 217 1,3 1890 269 021 46,7 27 502 11,4 1900 294 531 51,1 25 510 9,5 1910 319 069 55,3 24 538 8,3 1920 328 532 57,0 9 463 3,0 1930 355 479 61,7 26 947 8,2 1941 376 401 65,3 20 922 5,9 1949 387 308 67,2 10 907 2,9 1960 392 953 68,2 5 645 1,5 a) 1869-töl 1890-ig csak a polgári, 1900-tól az összes népesség. A természetes szaporodás az elmúlt 11 év alatt 56 900 fő volt. Az elvándoroltak száma 51 300zal meghaladta a bevándoroltakét. 1000 lakosra 147 fő természetes szaporodás és 132 fő vándorlási veszteség jutott. A népesség területi megoszlása A népesség 18%-a élt a megye 3 városában és 82%-a a 6 járás 79 községében. A városi népesség 1949 óta 5%-kal, 1869 óta 57%-kai emelkedett, a községekben élők száma 1949 óta 1%-kal, 1869 óta 67%-kai növekedett. A községek vándorlási vesztesége a legutóbbi népszámlálás óta 46 100 fő volt, ezt az elvándorlást a természetes szaporodás csupán 6%-kai haladta meg. Az elvándoroltak száma valamennyi járásban felülmúlta az odavándoroltakét. Legnagyobb mérvű volt az elvándorlás a berettyóújfalui és a püspökladányi járásból, ahonnan a népesség 19, ill. 17%-a költözött el 1949 óta. Mindhárom városban vándorlási veszteség jelentkezett, összesen 5200 fő; Hajdúnánáson a vándorlási veszteség közel azonos a természetes szaporodással. Terület A népesség száma 1949. 1960. január 1. Természetes szaporodás Vándorlási Tényleges különbözet szaporodás 1949—1959 Községek Városok . összesen 320 230 67 078 387 308 322 851 70 102 392 953 48 769 8 178 56 947 46 148 5 154 51 302 2 621 3 024 5 645 A községek közül 19-ben (az összes községek 24%-ában) a népesség száma több 5000-nél (6 község lakossága a 10 000 főt is meghaladja). A községi népesség 77%-a él a 3000 és több lakosú községekben. A megye legnépesebb községei: Balmazújváros 18 800, Püspökladány 15 800 és Hajdúhadház 13 100 lakossal. 12