1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.r. Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai (1962)

IV. A fogalmak magyarázata

önálló és segítő családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag c) 1 kat. holdnál kisebb gazdasággal 1—5 kat. hold gazdasággal 5- 8 „ „ „ d) 8-10 „ 10-25 „ 25 kat. hold és nagyobb gazdasággal Egyéb önálló és segítő családtag Vagyonából élő Nyugdíjas Nyugdíjas fizikai dolgozó ós özvegye Nyugdíjas szellemi dolgozó és özvegye Közületi eltartott Önálló és segítő családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag c) Egyéb önálló és segítő családtag Nyugdíjas és egyéb CSALÁDI ADATOK A család-feldolgozások szempontjából a népesség három csoportra bontható: 1. családban élők 2. családtöredékekben élők 3. intézeti háztartások tagjai Az intézeti háztartások tagjait a család-feldolgozások nem tartalmazzák. CSALÁD A család a házastársi, továbbá vérségi felmenő, lemenő és oldalági rokonsági, valamint örökbefogadási kapcsolatban álló ós ténylegesen együttlakó személyek közül az ún. „családmag" tagjainak és a családmaghoz tartozó, de külön családmagot nem alkotó rokonoknak a közössége. („Családmag" a házaspár gyermek nélkül vagy gyermekkel és az egy szülő gyermekkel.) Eszerint tehát családot alkotnak az együttélő a) házaspárok és gyermekeik, b) özvegy, elvált vagy különváltan élő szülők és gyermekeik (ún. ,,egy szülő gyermekkel") és a velük közös háztartásban élő bármilyen rokonok, amennyiben nincs ugyanott lakó házastársuk vagy gyermekük (az utóbbi esetekben ugyanis külön családot alkotnak). Pl. Egy család: házaspár, bármelyik házasfél egyik szülőjével vagy mindkét házasfél egy-egy szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél egy vagy több testvérével. Két család: házaspár, bármelyik házasfél mindkét szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél özvegy vagy elvált szülőjével és annak egy vagy több nem házas gyermekével. A családok a. törvényes házasságkötés nélkül együttélő élettársi közösségeket is tartalmazzák. Gyermek: a nem házas (nőtlen, hajadon, özvegy, elvált), vagy házastársa nélkül szüleivel (szülőjével) együttólő „gyermek" családi állású személy, tekintet nélkül a korára. (Az összeírás során bármilyen korú személyt gyermeknek kellett minősíteni, ha az apja vagy az anyja volt a családfő.) A gyermekek száma tartalmazza az örökbefogadott, a nevelt, a házasságon kívül született gyermekeket, továbbá a szülő nélkül, nagyszüleivel (nagyszülőjével) együttélő unokákat is. (Ennek megfelelően az egy nagyszülő ós unoka összetételű családokat is az „egy szülő gyermekkel" csoport tartalmazza.) Rokon: a) felmenő rokonok a házastársak szülei (apa, anya, ill. após, anyós), nagyszülei, dédszülei; b) egyéb rokonok a félmenők kivételével a házastársak oldalági vagy bármilyen más rokonai (testvér, nagybácsi, nagynéni, sógor, sógornő, unokatestvér stb.). (A rokonok azonban a családhoz csak akkor tartoznak, ha nincs velük együttélő házastársuk vagy gyermekük; ebben az esetben ugyanis külön családot képeznek.) Generációk száma: a családban együttólő felmenő és lemenő rokonsági kapcsolatban álló nemzedékek száma. a) Egygenerációs család: házaspár gyermek nélkül és felmenő rokon nélkül. b) Kétgenerációs család: házaspár gyermekkel, felmenő rokon nélkül; házaspár gyermek nélkül, felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel, felmenő rokon nélkül. c) Háromgenerációs család: házaspár gyermekkel és felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel és felmenő rokonnal. a) Az ismeretlen foglalkozósúakkal együtt. — b) A segítő családtagokkal együtt. — c) A kétlakiak segítő családtagjaival együtt. — d) A gazdaság nélküli mezőgazdasági önállókkal és segítő családtagjaikkal együtt.