1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.r. Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai (1962)
IV. A fogalmak magyarázata
Az 5 éves korcsoportokba az alábbi születési évjáratok tartoznak: Korcsoport Születési év Korcsoport Születési óv 0 — 4 éves 1959-1955 45 — 49 éves 1914-1910 5-9 „ 1954-1950 50 - 54 „ 1909-1905 10-14 „ 1949- 1945 55 - 59 „ 1904-1900 15-19 „ 1944-1940 60 - 64 „ 1899-1895 20 - 24 „ 1939- 1935 65 - 69 „ 1894-1890 25-29 „ 1934-1930 70 - 74 „ 1889-1885 30-34 „ 1929-1925 75-79 „ 1884-1880 35-39 „ 1924-1920 80 éves és idősebb 187940 - 44 1919-1915 Az ismeretlen korú személyek száma mindig a legidősebb korúakat magában foglaló korcsoportban szerepel. CSALÁDI ÁLLAPOT A népesség családi állapot szerinti csoportosítása az eszmei időpontban fennállott jogi állapotnak megfelelően történt. Törvényesen elváltnak tehát csak az minősült, akinek házasságát jogerős bírói ítélet bontotta fel. Bírói ítélet nélkül különváltan élő személyek adatai a házasok adataiban szerepelnek. Törvényes házassági kapcsolat nélkül egvüttélő személyek családi állapotának elbírálása ugyancsak a jogi helyzet alapján történt. Az ismeretlen családi állapotú férfiak a nőtlenek, az ismeretlen családi állapotú nők a hajadonok között szerepelnek. ÍRNI-OLVASNI TUDÁS írni-olvasni tudók azok a személyek, akik iskolába jártak — függetlenül az írni-olvasni tudástól —, valamint akik iskolai végzettség nélkül tanultak meg írni-olvasni („általában ír, olvas"). írni-olvasni nern tudók azok a személyek, akik rendszeres iskolába egyáltalán nem jártak, s nem is tanultak meg írni-olvasni, továbbá minden 6 éves ós fiatalabb (1953— 1959-ben született) gyermek, még abban az esetben is, ha esetleg korábban már megtanult írni-olvasni, valamint minden gyermek, aki a népszámlálás időpontjában járt az általános iskola első osztályába. ISKOLAI VÉGZETTSÉG A népesség iskolázottságának megállapítása a legmagasabb iskolai végzettség alapján történt. Iskolai végzettségnek kizárólag a rendszeres iskolákban végzett tanulmányok minősültek, s mivel a népszámlálás is csak az ún. rendszeres iskolai oktatás során szerzett végzettséget vizsgálta, — az adatok nem foglalják magukban a különböző szaktanfolyamokon, szakiskolákban (pl. közép- és felsőfokú ápolónői tanfolyam, 1 éves kereskedelmi tanfolyam, fa- és építőipari szakiskola, gazdasági felső leánynevelő intézet, gépíró és gyorsíró iskola stb.) és az iparitanuló-intézetekben szerzett képesítést. A rendszeres iskolák a következők: 8 osztályos általános isicola, 4 osztályos középiskola, 2 — 6 évfolyamos egyetem és főiskola. A régebbi népszámlálási adatokkal történt összehasonlítás céljából az előző oktatási rendszerek iskoláit a mai iskolatípusok ós osztályszámok csoportjai a következőképpen foglalják magukban: a középiskola 1—4 osztályát az általános iskola 5 — 8 osztálya, a polgári iskola 1—4 osztályát az általános iskola 5 — 8 osztálya, a középiskola 5 — 8 osztályát a középiskola 1-4 osztálya, a középfokú szakiskola 1 — 4 osztályát a középiskola 1 — 4 osztálya. A legmagasabb iskolai végzettség szerinti besorolástól eltérnek azok az adatok, amelyek egy-egy jellegzetesebb iskolai végzettség arányszámait - a megfelelő korú népességből - mindig az annál magasabb végzettségűek hozzászámításával mutatják ki. Ennél az összeállításnál tehát pl. az érettségizettek arányszámában az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek, továbbá az oklevelet nem szerzett, de egyetemre (főiskolára) járt népesség adata is szerepel, stb. Az érettségi (képesítő) bizonyítványokat fajták szerint csoportosító tábla csak azoknak a számát tartalmazza, akiknél ez egyben a legmagasabb végzettséget jelenti. A táblában kimutatott érettségi (képesítő) bizonyítványok egyes csoportjaihoz a következő iskolákban szerzett érettségi bizonyítyányok tartoznak: gimnáziumi érettségi: a 4 és 8 osztályos gimnázium, reálgimnázium, reáliskola, leánylíceum, leánykollégium; közgazdasági érettségi: a 3 és 4 osztályos közép- ós felsőkereskedelmi iskola, közgazdasági középiskola, gimnázium, technikum; .288
