1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.p. Szolnok megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A családok társadalmi-gazdasági összetétele Az alkalmazásban állók családjainak aránya az előző népszámláláshoz viszonyítva 29%-ról 48%-ra emelkedett, ugyanakkor az önállók családjainak aránya — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag — 66%-ról 7%-ra csökkent. Termelőszövetkezeti tag a családfő az összes családok 39%-ában. Jelentősen megnövekedett mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók (alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok) családjainak száma és részaránya is; az előbbieké 25%-ról 77%-ra, az utóbbiaké 4%-ról 10%-ra emelkedett. Az átlagos családnagyság 1949-hez képest — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók kivételével — valamennyi csoportban csökkent; legnagyobb mértékben a mezőgazdasági önállók családjaiban, amelyekben 100 családra 283 családtag jut, 98 fővel kevesebb, mint az előző népszámláláskor. 100 családra az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 346, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 331, a termelőszövetkezeti dolgozók családjaiban 323 családtag jut. Az átlagos gyermekszám — csak a nagyobb csoportokat vizsgálva — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban a legmagasabb: 100 családra 166 gyermek jut. A nyugdíjasokat figyelmen kívül hagyva, a legkevesebb gyermek a mezőgazdasági önállók családjaiban van, amelyekben a 100 családra jutó gyermekek száma 97. Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is. Az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 128, a mezőgazdasági önállók családjaiban 47 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma — az általános csökkenés mellett — egyes társadalmi rétegeknél emelkedett. Az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban — 100 családra számítva — 23 fővel, a nyugdíjasok családjaiban 16 fővel kerestek többen, mint 11 évvel korábban. 100 családra a legtöbb kereső a mezőgazdasági önállók családjaiban jut (átlagosan 166). A kereső-eltartott arány legnagyobb mértékben a mezőgazdasági önállók családjaiban javult: 100 keresőre 64-gyel kevesebb családtag eltartása hárult, mint 1949-ben. 100 keresőre a legtöbb eltartott az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban jut (171). Háztartások A megyének a családokban és családtöredékekben élő lakossága 141 249 háztartást alkot; ennek 85%-a ún. „család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló „nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 92%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások közel 96%-a egycsaládos, 4%-a kétcsaládos; ennél nagyobb háztartás mindössze 138 van a megyében. A „család"-háztartások valamivel több, mint négyötöde 2 —4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya alig 2%. A háztartások átlagos nagysága nem sokkal magasabb, mint az átlagos családnagyság. 100 „család"-háztartásra átlagosan 342 személy jut, a kétcsaládos háztartásokban 538, a háromcsaládos háztartásokban 879. A háztartások 62%-ában is csak egy kereső van, két kereső minden negyedik, három kereső már csak kb. minden tizenhatodik háztartásban található. A kereső-eltartott arány a háztartásokban valamivel kedvezőbb, mint a családokban; 100 kereső személyre 126 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval; az alkalmazásban álló fizikai dolgozók és termelőszövetkezeti tagok háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, a mezőgazdasági önállók és nyugdíjasok háztartásainak aránya valamivel magasabb. Külterületi népesség A megyében 1042 külterületi település van. A népességből 90 162 fő élt a külterületeken. Az itt élő népesség aránya 20%, nagyobb, mint az országos átlag (12%). Legmagasabb a külterületi népesség aránya a kunszentmártoni (30%) és a törökszentmiklósi (26%) járásban, valamint Jászberény városban (26%), legalacsonyabb a tiszafüredi járásban (10%). A külterületi települések 88%-a mezőgazdasági jellegű, ezeken ólt a külterületi népesség 98%-a. A szolgálati jellegű települések száma 102, és 8 az ipari-építőipariaké. A települések 25%-án a népesség száma legfeljebb 10, 31%-án 11-50, 32%-án 51-200 fő. A külterületi népesség 35%-a a városokhoz, 65%-a a községekhez tartozó külterületeken ólt. A 15 éven aluli népesség aránya a külterületeken magasabb (29%), a 60 éves és idősebbeké viszont alacsonyabb (11%) volt, mint a belterületeken (26%, ill. 15%). A né Készletezés férfi Belterület 179 632 Külterület 45 665 Összesen 225 297 192 356 44 497 236 853 371 988 90 162 462 150 1000 férfira jutó nő 1 071 974 1 051 15 éven aluli 25,7 29,4 26,4 15—39 40—59 éves százalékban 60 éves és idősebb Összesén^ 35,9 36,4 36,0 23,2 23.1 23.2 15,2 11,1 14,4 V 100,0 100,0 100,0 2 Szolnok megye 17