1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.p. Szolnok megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

62% volt. Jelentősen csökkent még az önállók és segítő családtagjaik együttes aránya a kereskedelemben (71%-ról 5%-ra) és az ipar-építőiparban (28%-ról 6%-ra). 1960. január 1-én a keresők 88%-a tartozott a szocialista szektorhoz (ezen belül az állami szektor 51%, a szövetkezeti szektor 37%) és 12%-a a magánszektorhoz. Az egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részaránya a szolgáltatásban (21%), a mezőgazdaságban (13%) és az iparban (10%) számottevő, a többi népgazdasági ágban jelentéktelen volt. A mezőgazdasági keresők 67%-a a szövetkezeti szektorhoz tartozott. A keresők között a fiatalok aránya az egyes népgazdasági ágak közül az iparban, az építőiparban és a közszolgálatban a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban a keresők 46, 44, ill. 38%-a 30 éven aluli. A gépgyártásban foglalkoztatott keresők 51%-a, a ruházati iparban foglalkoztatott keresők 48%-a és az élelmiszergyártásban foglalkoztatottak 35%-a 30 éven aluli. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek: 20% az 50 — 59 éves és 23% a 60 éves és idősebbek aránya. A fizikai dolgozók közül a szak-, betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb: 39%-uk 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek az aránya 15%, az 50 éves és idősebbek aránya pedig 53%. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 40%, a 30 — 39 éveseké 30%. Az önállóknál az idősebbek vannak túlsúlyban, elsősorban a mezőgazdasági önállóknál, akiknek 24%-a 50 — 59 éves, 51%-a pedig 60 éves és idősebb. Az egyes népgazdasági ágak közül az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget. Az érettségit, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett keresők aránya a közszolgálatban a legmagasabb (41%), ezt követi a szolgáltatás (12%) ós a kereskedelem (9%). Az ipar keresőinél ez az arány 6%, a mezőgazdaság keresőinél pedig 2%. Az ipar keresőinek 41%-a elvégezte az általános iskola 8 osztályát, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett. Ez az arány a mezőgazdaság keresőinél 12%. A keresők 11%-ának (22 600 főnek) volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők 34%-a önálló földműves volt, 66%-a pedig egyéb főfoglalkozású, kétlaki. Az utóbbiak 66%-a fizikai dolgozó. A nyugdíjasok 16%-ának volt egyéni gazdasága. Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a keresők száma 214 800, ebből 175 300 fizikai (82%), 24 400 szellemi (11%) foglalkozású és 15 100 (7%) nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső volt. A fizikai foglalkozásúak aránya magasabb, a szellemi dolgozóké és a nyugdíjasoké alacsonyabb az országosnál. A fizikai munkát végzők 43%-a mezőgazdasági, 17%-a ipari jellegű foglalkozást folytatott. A szellemi foglalkozásúak 43%-a irodai dolgozó, 30%-a kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott, 19%-a műszaki irányító és szakalkalmazott. A fizikai dolgozók 23%-a, a szellemi foglalkozásúak 44%-a nő. A fizikai munkát végzőkből legtöbb nőt a kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak között találunk (53, ill. 40%). A mezőgazdasági foglalkozásúak 29%-a, az ipari foglalkozásúak 24%-a nő. A szellemi foglalkozásúakon belül a nők aránya az irodai dolgozók és a kulturális, egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak között magas (56 — 56%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak csupán 10%-a nő. Az ipari foglalkozásúak között 4500 lakatos, 3700 cipész, 2300 szabó, varrónő, 2000 asztalos és 1500 kovács volt. A cipészek aránya a szolnoki járásban a legmagasabb, az ipari keresők 32%-a. Az építőipari foglalkozásúak között sok a kőműves (3300), a villanyszerelő (1400) és az ács (1000). A mezőgazdasági foglalkozásúak 73%-a növénytermelő és 11%-a állattenyésztő. A szellemi dolgozók közül — az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül — legmagasabb a tanítók és a tanárok száma (közel 3100, ebből: középiskolai tanár 410, általános iskolai tanár 1050, általános iskolai tanító 1620), továbbá sok az egészségügyi szakalkalmazott (1600), a műszaki szakalkalmazott (900), az agronómus (900), a műszaki vezető (800). Az orvosok száma (400) 56%-kai több az 1949. évinél. Társadalmi-gazdasági csoport A népesség társadalmi-gazdasági összetétele az előző népszámlálás óta jelentősen megváltozott.. 1949-ben a népességnek 64%-a volt önálló és segítő családtag (eltartottakkal együtt), ezek száma 286 600-ról 27 600-ra csökkent. A mezőgazdasági önállók (segítő családtagokkal) és eltartottjaik száma 231 300-zal kevesebb, mint 1949-ben. A termelőszövetkezeti tagok és eltartottjaik száma 1960. január 1-én 159 800 volt, a népesség 35%-a; az alkalmazásban állóké és eltartottjaiké pedig 145 400ról 249 100-ra, 71%-kal emelkedett. 14