1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.n. Nógrád megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A népesség Társadalmi-gazdasági csoport százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló Fizikai dolgozó Mezőgazdasági munkás a) 1,6 3,3 Mezőgazdasági napszámos 3,8 0,4 Nem mezőgazdasági fizikai dolgozó 32,7 50,8 f) Együtt 38,1 54,5 Szellemi dolgozó 5,5 10,5 Alkalmazásban állók összesen 43,6 65,0 Termelőszövetkezeti tag Mezőgazdasági termelőszövetkezetben b) . 6,6 Nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben . 1,1 Termelőszövetkezeti tagok összesen . 7,7 Önálló és segítő családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag c) 1 kat. holdnál kisebb gazdasággal 2,1 0,7 1— 5 kat. hold gazdasággal 18,4 6,6 5— 8 „ „ „ d) ... 4,8 8—10 „ „ „ ' 1,9 10—25 „ „ 6,8 2,9 25 kat. hold és nagyobb gazdasággal 0,9 0,0 Együtt 42,7 16,9 Egyéb önálló és segítő családtag 6,3 2,2 Önállók és segítő családtagok összesen 49,0 19,1 Vagyonából élő 0,1 0,1 Nyugdíjas Nyugdíjas fizikai dolgozó és Özvegye e) 6,2 g) 7,3 Nyugdíjas szellemi dolgozó és özvegye 1,1 0,8 Nyugdíjasok összesen 7,3 8,1 Összesen 100,0 100,0 a) Az alkalmazásban álló mezőgazdasági munkások különválasztása 1949-ben a foglalkozási ág, 1960-ban pedig az egyéni foglalkozás jellege alapján történt. — b) A segítő családtagokkal együtt. — c) A kétlakiak segítő családtagjaival együtt. — d) A gazdaság nélküli mezőgazdasági önállókkal és segítő családtagjaikkal együtt. — e) A közületi eltartottakkal együtt. — f) Az ismeretlen foglalkozásiakkal együtt. — g) Az ismeretlen foglalkozásúak eltartottjaival és a nem családjuk körében élő tanulókkal együtt. Családnagyság A megye lakosságából 223 107 fő 74 728 családban és családtöredékben ól; ennek 89%-a család. Az előző népszámláláshoz viszonyítva a családok száma 18%-kal, a családtöredékeké 42%-kal emelkedett. A családokban élők száma viszont csak 4%-kal volt több, mint 1949-ben. Ennek következtében az átlagos családnagyság — a 100 családra jutó családtagok száma — 364-ről 322-re csökkent. Az átlagos családnagyság valamivel alacsonyabb, mint a megyék országos átlaga. Az átlagos családnagyság csökkenésében — mint országos jelenség — a kisebb családok számának emelkedése és a nagyobb családok számának csökkenése tükröződik. A 2 —3 tagú családok aránya 54%-ról 66%-ra nőtt, a 4 és többtagú családok aránya viszont 46%-ról 34%-ra süllyedt. A családok Családnagyság százalékos megoszlása 1949 1960 2 családtag 25,8 34,0 3 „ 28,1 31,9 4 22,2 20,5 5 „ 12,7 8,6 6 „ 6,0 3,1 7 és több családtag .... 5,2 1,9 összesen 100,0 100,0 A családok családtagszám szerinti összetételének ilyen alakulását elsősorban az idézte elő> hogy jelentősen csökkent a családokban a gyermekek száma. Emelkedett a gyermek nélkül élő és az egygyermekes családok aránya, a kétgyermekeseké valamivel, a többgyermekeseké már lényegesen alacsonyabb, mint az előző népszámláláskor. A hat és többgyermekes családok aránya az 1949. évi arány harmadára csökkent. 15