1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.m. Tolna megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

gyermekes családok aránya, a kétgyermekeseké nem változott, a többgyermekeseké már lényegesen alacsonyabb, mint az előző népszámláláskor. A 6 és többgyermekes családok aránya az 1949. évi felére csökkent. A családok Gyermekszám százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs gyermek . . : 28,8 32,8 1 gyermek 32,1 33,6 2 21,5 21,4 3-5 „ 15,7 11,2 6 és több gyermek 1,9 1,0 Összesen 100,0 100,0 100 családra 1949-ben 143, 1960-ban 122 gyermek jutott. Ez az arány még a gyermekes családokra számítva is csak 181. A családokban élő 90 869 gyermek 74%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 24%-ában nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 38%-ában él egy, 25%-ában kettő és 8%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak 5%-ában van. A 15 éven aluli gyermekeknek a családonkénti átlagos száma még az egyet sem éri el; 100 családra 90 tizenöt éven aluli gyermek jut. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek aránya a bonyhádi járásban a legmagasabb; itt 100 családra 112 tizenöt éven aluli gyermek jut, 22-vel több, mint a megyében átlagosan. A családok típusai A családok 86,5%-a házaspár, 13,5%-a egy szülő gyermekkel. A házaspárból álló családok aránya az előző népszámláláshoz viszonyítva csökkent. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 91%-ában — anya az „egy szülő". Ez az összes családok 12%-a, ami azt jelenti, hogy kb. minden nyolcadik családban nő a családfő. A családok 14%-ában él rokon is; 1949-ben ez az arány 18%-volt. A rokonnal élő családok 84%-ában felmenő rokon, 14%-ában oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 238. A családok 29%-a egygenerációs, 62%-a kétgenerációs; három vagy több generáció a családok 9%-ában él együtt. A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása némileg eltérően alakult, mint országosan. Az egykeresős családok arányának az országosnál kisebb mértékű csökkenése mellett, csökkent a 3 és többkeresős családok aránya is. A családok Keresők száma százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs kereső 0,9 3,7 a) 1 kereső 64,4 54,9 2 „ 25,1 33,4 3 7,5 6,7 4 és több kereső 2,1 1,3 összesen 100.0 100,0 a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok számának és arányának emelkedésénél figyelembe kell venni, hogy a kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. Az összes családok 6%-ában van eltartott családfő, az ilyen családok 54%-ában azért eltartott a családfő, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. A 2 tagú családok 26%-ában keres mindkét családtag, a 3 tagú családok között a háromkeresős családok aránya 7%, a 4 tagú családoknak mindössze 1%-ában keres mind a négy családtag. 1960-ban a családtagok közül 5%-kal kerestek többen, mint az előző népszámláláskor, de mivel a családok száma is közel ilyen mértékben emelkedett, a családok keresőinek az átlagos száma alig változott. 100 családra 1949-ben 146, 1960-ban 147 kereső jutott. Az eltartott családtagok szá16