1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.m. Tolna megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett: a 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 8 osztályát 78%-kal többen végezték el, az érettségizettek száma 57%-kal, az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzetteké pedig 59%-kal nőtt. Nem 10 éves nem ír, nem olvas, ill. csak olvas 15 éves 18 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola legalább 8 osztályát érettségizett végezte százalékban 25 éves egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett Férfi 2,9 27,0 6,9 2,5 Nő 4,1 23,8 3,6 0,5 Együtt 3,5 25,3 5,1 1,4 A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 1949 óta 5%-ról 4%-ra csökkent. A 15 éves és idősebb népesség egynegyede végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, 1949-ben csak egyhetede. Az elmúlt 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 3%-ról 5%-ra emelkedett, a 25 éves és idősebbek közül az oklevelet szerzettek aránya 0,9%ról 1,4%-ra nőtt. A javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala jóval az országos átlag alatt maradt. A nők iskolai végzettsége közép- és felsőfokon alacsonyabb a férfiakénál. Az érettségizett férfiak száma egyötödével, az oklevelet szerzetteké pedig több mint négyszeresen meghaladja az azonos végzettségű nők számát. . Az öregkorúak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25 — 29 évesek 33%-a végezte el, az 50 — 59 éveseknek csak 5%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 4,4, ill. 1,5%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 2378 fő volt az 1949. évi 1500 fővel szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 1923, a nőké 455. Az egyetemi végzettségűek 37%-a tanári, 13%-a mezőgazdasági, 10%-a orvosi és 6%-a mérnöki oklevelet szerzett. A tanári oklevéllel rendelkezők 39%-a, az orvosok 16%-a nő. Az egyetemet végzettek 87%-a produktív korú, ill. több mint fele 40 éven aluli. Ezekből a mérnöki oklevéllel rendelkezők több mint háromnegyede, a tanári és mezőgazdasági oklevelet szerzetteknek egyaránt háromötöde, az orvosi diplomások kétötöde fiatalabb 40 évesnél. Az oklevéllel rendelkező férfiak 47%-a, a nők 67%-a 40 éven aluli. Szekszárdon a népesség iskolázottsága jóval magasabb, mint a községekben. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben 16%, Szekszárdon 20%. Az érettségizettek aránya közel háromszorosa, az egyetemi oklevelet szerzettek aránya több mint háromszorosa a községi aránynak. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A népesség 3,5%-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek és 1,2%-a más nemzetiségűnek. A 9400 nem magyar anyanyelvű személyből 7300 német, közel 1400 cigány és 400 román. A német anyanyelvűek háromnegyede a bonyhádi, gyönki és paksi járás területén él. A népességből 28 000-en beszélnek németül, 4500-an románul és 2100-an cigányul. Györköny, Murga, Pári és Szakadát községben a népesség többsége, további 26 községben több mint 20%-a beszél németül. Kereső — eltartott arány 1960. január 1-én 130 400 fő — a népesség 49%-a — volt kereső. Ez az arány alacsonyabb az országosnál. A keresők száma 3%-kal több, mint 1949-ben és 8%-kal több, mint 1930-ban. Az eltartottak száma 1949 óta 5%-kal csökkent. 1941-ben és 1949-ben a népesség 47%-a, 1930-ban 45%-a volt kereső. A keresők és eltartottak aránya 1930-tól a következőképpen alakult: ^ Keresők Eltartottak 100 keresőre a népesség százalékában jutó eltartott 1930 45,2 54,8 121 1941 46,8 53,2 114 1949 46,8 53,2 114 1960 48,8 51,2 105 11