1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.k. Vas megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása hasonlóan alakult, mint országosan. A megyében az egykeresős családok aránya valamivel alacsonyabb, a három és többkeresős családok aránya valamivel magasabb, mint országosan. A családok Keresők száma százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs kereső 0,3 1,9 a) 1 kereső 59,2 45,0 2 „ 26,5 39,4 3 „ 10,0 10,9 4 ós több kereső 4,0 2,8 összesen 100,0 100,0 a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok számának és arányának emelkedésénél figyelembe kell venni, hogy a kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huza­mosan távol van és a családban más kereső nincs. Az összes családok 4,1%-ában van eltartott családfő, az ilyen családok 38%-ában azért eltartott a családfő, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. A 2 tagú családok 35%-ában keres mindkét családtag; a 3 tagú családok között a háromkere­sős családok aránya 12%, a 4 tagú családok 3%-ában keres mind a négy családtag. A 100 családra jutó keresők száma az 1949. évi 160-ról 168-ra emelkedett, a 100 kereső család­tagra jutó eltartott családtagok száma pedig 144-ről 104-re csökkent. A kereső-eltartott arány valamivel kedvezőtlenebb, mint országosan, de a javulás 1949-hez viszonyítva nagyobb mértékű; míg országosan a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma 32 fővel, a megyében 40 fővel csökkent. A városok kedvezőbb foglalkoztatottsági viszonyai a kereső-eltartott arányban is tükröződ­nek; 100 kereső családtagra a megye városaiban 93, a községekben 108 eltartott jut. A családok társadalmi-gazdasági összetétele A családok száma, amelyekben a családfő alkalmazásban álló, közel kétszeresére emelkedett és az 1949. évi 29%-kal szemben az összes családok 49%-át teszi, ugyanakkor az önállók családjai­nak aránya — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag — 64%-ról 23%-ra csökkent. Az összes családok 21%-ában a családfő termelőszövetkezeti tag. A mezőgazda­sági családok (mezőgazdasági önállók és mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok családjai) aránya az 1949. évi 53%-ról 39%-ra csökkent. Az alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok család­jai között jelentősen megnövekedett mind a fizikai dolgozók (23%-ról 58%-ra), mind a szellemi dol­gozók (6%-ról 12%-ra) részaránya. Az átlagos családnagyság 1949-hez képest — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók és az alkalmazásban álló szellemi dolgozók kivételével — valamennyi csoportban csök­kent; legnagyobb mértékben a mezőgazdasági önállók családjaiban, ahol 100 családra 318 családtag jut, 92 fővel kevesebb, mint az előző népszámláláskor. Az alkalmazásban álló fizikai dolgozók család­jaiban 100 családra 372 családtag, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 351 családtag, a termelőszövetkezeti tagok családjaiban 344 családtag jut. Az átlagos gyermekszám — csak a nagyobb csoportokat vizsgálva — az alkalmazásban állók családjaiban a legmagasabb: 100 családra 164 gyermek jut. A nyugdíjasokat figyelmen kívül hagyva, a legkevesebb gyermek az önállók csoportjában van, amelyekben az átlagos gyermekszám 122. Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is. Az alkalmazásban állók csa­ládjaiban 100 családra 129, az önállók családjaiban 67 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma legnagyobb mértékben — 37 keresővel — az alkalma­zásban álló szellemi dolgozók családjaiban emelkedett. 100 családra legtöbb kereső a mezőgazda­sági önállók családjaiban jut (átlagosan 205). A kereső-eltartott arány a családokban, az előző népszámláláshoz viszonyítva, valamennyi társadalmi rétegnél csökkent, legnagyobb mértékben — 73 fővel — a mezőgazdasági önállók csa­ládjaiban ; ezekben a családokban 100 kereső családtagra 55 eltartott jut. Ez az arány az alkalmazás­ban álló fizikai dolgozók családjaiban 140, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 113 és a nyugdíjasok családjaiban 58. Háztartások A megyének a családokban és családtöredékekben élő lakossága 79 060 háztartást alkot; ennek 87%-a ún. „család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló „nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 86%-a — egyszemélyes háztartás. 2 Vas megye 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom