1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.k. Vas megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

100 azonos korú Korcsoport férfi nő közül kereső 15 - 39 éves 94 50 40 -54 99 46 55 -59 „ 99 Munkaképes korú együtt a) .... 96 49 Munkaképes kornál idősebb .... 92 40 a) Férfiaknál 15-59, nőknél 15-54 érés. A kereső férfiak iskolai végzettségi színvonala — kivéve az egyetemi végzettségűeket — alacsonyabb, mint a kereső nőké. Legalább 8 általános iskolai osztályt végzett a kereső nők 38%-a, a kereső férfiak 33%-ával szemben. Az érettségizett kereső nők aránya 8%, a férfiaké 5%. Egyetemi oklevelet szerzett a kereső férfiak 2%-a, a kereső nők 1%-a. Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a megye keresőinek közel egynegyede az ipar-építőiparhoz tartozott és 46%-a a mezőgazdasághoz. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma 63%-kal emelkedett, a mezőgazdasági keresőké 16%-kal (12 300-zal) csökkent. E változások következtében a mezőgazdasági keresők aránya 59%-ról 46%-ra csökkent; ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 16%-ról 24%-ra emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya is nőtt, összességében 25%-ról 30%-ra. A nyugdíjasok száma 1949 óta majdnem másfélszeresére emelkedett s meghaladta a 10 000-et. A keresők összes számának emelkedését (12 600) elsősorban az ipari és építőipari keresők számának növekedése (7800, ill. 5600) idézte elő. A keresők Népgazdasági ág százalékos megoszlása 1949 1960 Mezőgazdaság 59,3 45,7 14,1 18,2 Építőipar 1,8 5,5 Közlekedés 4,0 6,4 Kereskedelem 3,6 4,3 Egyéb népgazdasági ágak 17,2 19,9 Ebből: nyugdíjas 5,2 7,0 összesen 100,0 100,0 Az ipari keresők 41%-a a megyére legjellegzetesebb két iparcsoportban, a textiliparban (5200) és a ruházati iparban (5500) dolgozott. A járásokban a keresőknek több mint a fele mezőgazdasági kereső, a vasvári járásban 69%. Az ipari-építőipari keresők aránya legmagasabb a járások közül a szentgotthárdi járásban (23%), a városok közül Kőszegen (46%). A megye 229 községe közül 218 mezőgazdasági jellegű. 162 községben a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 60%-ot, további 56 községben 40—60% között volt. Az ipari-építőipari népesség aránya 4 községben 40 — 60% között volt. A keresők népgazdasági ági összetételének megváltozása módosította a népesség népgazdasági ági összetételét is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 159 000-ről 125 200-ra (21%-kal) csökkent, az ipari-építőipari népesség száma 49 600-ról 71 000-re (43%-kal) emelkedett. A keresők népgazdasági ági összetételének változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 1949. évi 62%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 27%-ra esett, s így 1960. január 1-én a keresők kétharmada alkalmazásban álló, ill. termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai —szellemi munkát végzők aránya a megyében az országos átlaggal ellentétes módon változott: míg országosan a 100 fizikai dolgozóra jutó szellemi dolgozók száma 1949-hez képest megnőtt, a megyében az 1949. évi 26-ról 23-ra csökkent. 13