1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.k. Vas megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A 15 éves és idősebb nőtlen férfiak száma 5700-zal több, mint a hajadon nőké. Az özvegy nők száma több mint négyszerese, az elváltaké közel kétszerese a hasonló családi állapotú férfiakénak. A községekben a házasok és az özvegyek aránya magasabb, a nőtleneké, hajadonoké és elváltaké alacsonyabb, mint a városokban. A megyében 100 házas nőnek átlagosan 259 gyermeke született, jóval több, mint országos átlagban. Az átlagos gyermekszám a községekben magasabb (271), mint a városokban (218). A házas nők egyötödének egy, több mint egynegyedének két gyermeke született, 3—5 gyermekes a házas nők egyharmada. A 6 és többgyermekes házas nők aránya 9%. Minden nyolcadik házas nő gyermektelen. Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett: a 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 8 osztályát 65%-kal többen végezték el, az érettségizettek és az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek száma egyaránt másfélszeresére nőtt. 10 éves 15 éves 18 éves és idősebb népességből 25 éves Nem nem ír, nem olvas, •11. csak olvas legalább az általános iskola 8 osztályát végezte százalékban legalább érettségizeti egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett Férfi Nő . Együtt 1,0 1,4 1,2 33,7 31,2 32,4 8,5 5,4 6,9 2,8 0,7 J,7 A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 1,7%-ról 1,2%-ra csökkent 1949 óta. A 15 éves és idősebb népesség közel egyharmada végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, 1949-ben egyötöde. Az elmúlt 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 5%-ról 7%-ra emelkedett, a 25 éves és idősebbek közül az oklevelet szerzettek aránya 1,2%ról, 1,7%-ra nőtt. A javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala az országos átlag alatt maradt. A nők iskolai végzettsége közép- és felsőfokon alacsonyabb a férfiakénál. Az érettségizett férfiak száma 10%-kal, az oklevelet szerzetteké pedig három és félszeresen haladja meg az azonos végzettségű nők számát. Az öregkorúak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25 — 29 évesek 51%-a végezte el, az 50 — 59 éveseknek csak 7%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 7, ill. 2%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 3007 fő volt az 1949. évi 1992 fővel szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 2349, a nőké 658. Az egyetemi végzettségűek 37%-a tanári, 10—11%-a orvosi, ill. mezőgazdasági és 9%-a mérnöki oklevelet szerzett. A tanári oklevelesek 44%-a, a közgazdasági végzettségűek 15%-a, az orvosok 13%-a nő. Az egyetemet végzettek 86%-a produktív korú, ill. több mint fele 40 éven aluli. Ezekből a mérnöki oklevelesek közel háromnegyede, a mezőgazdaságiak kétharmada, a tanári diplomások mintegy háromötöde és az orvosi oklevéllel rendelkezők 48%-a fiatalabb 40 évesnél. Az oklevéllel rendelkező férfiak fele, a nők 62%-a 40 éven aluli. A városokban a népesség iskolázottsága jóval magasabb, mint a községekben. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben 18%, a városokban 25%. Az érettségi bizonyítvánnyal és az egyetemi oklevéllel rendelkezők aránya a városokban külön-külön több mint háromszorosa a községi aránynak. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A népesség 3,3%-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek és 1,7%-a nem magyar nemzetiségűnek. A 9200 nem magyar anyanyelvű közül 3700 horvát, ugyanennyi „egyéb délszláv" (főleg vend), 1100 német és mintegy 400 cigány. A nem magyar anyanyelvű népesség több mint 90%-a a szombathelyi és a szentgotthárdi járás területén él; az előbbiben főleg horvátok, az utóbbiban vendek laknak. Hat községben (Horvátlövő, Horvátzsidány, Narda, Ólmod, Peresznye és Szentpéterfa) horvát, hat községben (Apátistvánfalva, Felsőszölnök, Kétvölgy, Orfalu, Rábatótfalu és Szakonyfalu) vend a népesség többségének anyanyelve, ólmodon a lakosság 83%-a horvát, Kétvölgyön 96%-a vend anyanyelvű. Vaskeresztes községben a 400 német anyanyelvű a népesség 76%-át teszi ki. A népességből 9100-an németül, 5400-an horvátul, közel 4400-an vendül beszélnek. A németül beszélők majdnem fele a két városban él; Kőszegen a lakosság 19%-a tud németül. 11