1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.j. Zala megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A kereső férfiak iskolai végzettségi színvonala — kivéve az egyetemi végzettségűeket — alacsonyabb, mint a kereső nőké. Legalább 8 általános iskolai osztályt végzett a kereső nők 30%-a a kereső férfiak 29%-ával szemben. Az érettségizett kereső nők aránya 5%, a férfiaké 4%. Egyetemi oklevelet szerzett a kereső férfiak 2%-a, a kereső nők alig 1%-a. Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a megye keresőinek 20%-a az ipar-építőiparhoz tartozott és 55%-a a mezőgazdasághoz. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma több mint kétszeresére emelkedett, a mezőgazdasági keresőké 12%-kal (10 700-zal) csökkent. E változások következtében a mezőgazdasági keresők aránya 72%-ról 55%-ra csökkent; ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 11%-ról majdnem kétszeresére, 20%-ra emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya is nőtt, összességében 17%-ról 24%-ra. A nyugdíjasok száma 1949 óta 43%-kal, 5700-ra emelkedett. A keresők összes számának emelkedését (18 200) elsősorban az ipari és az építőipari keresők számának növekedése (8500, ill. 6800) idézte elő. A keresők Népgazdasági ág százalékos meg ;oszlása 1949 1960 Mezőgazdaság 71,6 55,3 Ipar 10,1 lá,6 Építőipar 1,3 5,8 Közlekedés 2,5 4,7 Kereskedelem 2,8 3,8 Egyéb népgazdasági ágak . . 11,7 15,8 Ebből : nyugdíjas 3,1 3,9 Összesen 100,0 100,0 Az ipari keresők 47%-a a megyére legjellegzetesebb két iparcsoportban, a bányászatban (6300 fő, 29%) — főleg a kőolaj- és földgázkitermelésben — és a ruházati iparban (3700 fő, 17%) dolgozott. A járásokban a keresők több mint 60%-a mezőgazdasági kereső, a nagykanizsai járásban több mint 70%. Az ipari-építőipari keresők aránya legmagasabb a járások közül a letenyei járásban (26%), a városok közül Zalaegerszegen (33%). A megye 257 községe közül 245 mezőgazdasági jellegű. 175 községben a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 60%-ot, további 70 községben 40—60% között volt. Az ipari-építőipari népesség aránya 4 községben 60% felett, 12 községben 40 — 60% között volt. A keresők népgazdasági ági összetételének megváltozása módosította a népesség népgazdasági ági összetételét is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 179 400-ról 138 600-ra (23%-kal) csökkent, az ipari-építőipari népesség száma 37 200-ról több mint 67 000-re (80%-kal) emelkedett. A keresők népgazdasági ági összetételének változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 1949. évi 73%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — a felére, 36%-ra esett, s így 1960. január 1-én a keresők 60%-a alkalmazásban álló, ill. termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai-szellemi munkát végzők aránya a megyében az országos átlaggal ellentétes módon változott: míg országosan a 100 fizikai dolgozóra jutó szellemi dolgozók száma 1949-hez képest megnőtt, a megyében az 1949. évi 24-ről 19-re csökkent. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 64 700 volt, 108%-kal több, mint 1949-ben. Ugyanakkor az önállók és segítő családtagjaik együttes száma 92 300-ról (44%-kal) 52 100-ra csökkent. 1960. január 1-én a termelőszövetkezeti tagok száma 23 000 (16%) volt. A keresők Foglalkozási viszony százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló 24,4 44,5 Termelőszövetkezeti tag 15,8 Együtt 24,4 60,3 Ebből : fizikai dolgozó 19,7 50,7 szellemi dolgozó 4,7 9,6 Önálló 41,0 16,6 Segítő családtag 31,5 19,2 Nyugdíjas 3,1 3,9 Összesen 100,0 100,0 13