1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.j. Zala megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A 15 éves és idősebb nőtlen férfiak száma 7400-zal több, mint a hajadon nőké. Az özvegy nők száma több mint ötszöröse, az elváltaké kétszerese a hasonló családi állapotú férfiakénak. A községekben a házasok és az özvegyek aránya magasabb, a nőtleneké, hajadonoké és elváltaké alacsonyabb, mint a városokban. A megyében 100 házas nőnek átlagosan 247 gyermeke született, több mint országos átlagban. Az átlagos gyermekszám a községekben magasabb (254), mint a városokban (216). A házas nők 24 — 27%-a egy-, ill. kétgyermekes, 3 — 5 gyermeke született a házas nők 30%-ának, 6 és több 8%-ának. Minden kilencedik házas nő gyermektelen. Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett : a 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 8 osztályát végzettek száma megkétszereződött, több mint másfélszer annyian szereztek érettségi bizonyítványt. Az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek száma 59%-kal növekedett. 10 éves nem ír, Nem nem olvas, ill. csak olvas Férfi 2,0 Nő 3,3 Együtt 2,7 15 éves 18 éves 25 éves és idősebb népességből legalább az egyetemi általános iskola legalább (főiskolai) 8 osztályát érettségizett oklevelet végezte szerzett százalékban 28,8 6,4 2,1 24,6 3,4 0,4 26,6 4,8 1,2 A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 1949 óta 4%-ról 3%-ra csökkent. A 15 éves és idősebb népesség több mint egynegyede végezte el az általános iskola 8 osztályát, míg 1949-ben csak egynyolcada. Az elmúlt 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 3%-ról 5%-ra emelkedett, az egyetemi oklevelet szerzettek aránya a 25 éves és idősebb népességből 0,9%-ról 1,2%-ra nőtt. A javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala jóval alatta maradt az országos átlagnak. A nők iskolai végzettsége minden fokon alacsonyabb a férfiakénál. A 7 éves és idősebb férfiak 18%-ának, a nők 17%-ának az általános iskola 8 osztálya a legmagasabb végzettsége, az érettségizett férfiak száma 32%-kai haladja meg a nőkét, az egyetemi oklevelet szerzett férfiak száma négyszerese a nőkének. Az öregkorúak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25 — 29 évesek 39%-a végezte el, az 50 — 59 éveseknek csak 4%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 4%, ill. 1%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 2113 fő volt az 1949. évi 1329 fővel szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 1697, a nőké 416. Az egyetemi végzettségűek közül 33% tanári, 12% mezőgazdasági, 11 — 11% mérnöki, ill. orvosi diplomát szerzett. A tanári oklevelesek kétötöde, az orvosok egyhatoda nő. Az egyetemet végzettek 89%-a produktív korú, ill. közel háromötöde 40 éven aluli. Ezekből a mérnöki diplomások 80%-a, a tanári és a mezőgazdasági oklevelesek két-kétharmada és az orvosok több mint fele fiatalabb 40 évesnél. A női diplomások 68%-a 40 éven aluli. A városokban a népesség iskolázottsága jóval magasabb mint a községekben, különösen közép- és felsőfokon. Míg az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben 15%, addig a városokban 25%. Az érettségizettek aránya a városokban több mint négyszerese, az egyetemi oklevelet szerzetteké majdnem négy és félszerese a községi aránynak. Zalaegerszegen a népesség iskolázottsága lényegesen magasabb, mint Nagykanizsán. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A népesség 2,7%-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek és 2,5%-a nem magyar nemzetiségűnek. A közel 7300 nem magyar anyanyelvű személyből 5000 horvát és 2000 cigány anyanyelvű. A letenyei járásban tömörül a horvát anyanyelvűek 95%-a; Molnári, Semjénháza, Tótszentmárton és Tótszerdahely községben a horvát anyanyelvűek meghaladják a népesség 80%-át. A legtöbb cigány anyanyelvű a nagykanizsai járás területén él. A népességből közel 8700-an beszélnek horvátul, 2600-an cigányul és közel ugyanannyian németül. 11