1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.h. Győr-Sopron megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Háztartások A megyének a családokban és családtöredékekben élő lakossága 111 164 háztartást alkot. Ennek 86%-a ún. „család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló „wem család"-háztartások túlnyomó többsége — 87%-a — egyszemélyes háztartás. A ,,család"-háztartások 93%-a egycsaládos, közel 7%-a kétcsaládos. Háromcsaládos háztartás összesen 119, ennél nagyobb pedig mindössze 4 van a megyében. A „család"-háztartások közel háromnegyedrésze 2 — 4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya mindössze 2%. A háztartások átlagos nagysága alig valamivel magasabb, mint az átlagos családnagyság; 100 „család"-háztartásra átlagosan 371 személy jut; a kétcsaládos háztartásokban 554, a háromcsaládos háztartásokban 824. A háztartásoknak közel felében csak egy kereső, több mint egyharmadában két kereső van; három kereső már csak minden kilencedik háztartásban található. A háztartásokban a keresők átlagos száma csaknem ugyanannyi, mint a családokban: 100 háztartásra 166 kereső jut. A kereső-eltartott arány a háztartásokban valamivel kedvezőbb, mint a családokban: 100 keresőre 102 személy eltartása hárul. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval; az alkalmazásban álló nem mezőgazdasági fizikai dolgozók és a termelőszövetkezeti tagok háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, az alkalmazásban álló szellemi dolgozóké, mezőgazdasági önállóké és a nyugdíjasoké valamivel magasabb. Külterületi népesség A megye területén 748 külterületi település van. A népességből 26 135 fő, a népesség 7%-a él a külterületeken. A külterületeken élő népesség aránya sokkal alacsonyabb az országos átlagnál (12%). Legmagasabb a külterületi népesség aránya a mosonmagyaróvári (14%) és a győri (12%), legkevesebb a soproni járásban (3%). A legtöbb külterületi település a győri (249), legkevesebb (58) a soproni járás területén fekszik. Egy-egy városhoz közel azonos számú külterület tartozik (27 — 34). A külterületi települések 65%-a mezőgazdasági jellegű és ezeken él a külterületi népesség 87%-a; 27 település ipari-építőipari, 205 szolgálati jellegű. Az utóbbiak közül 137 vasúti őrház, ill. állomás. A külterületek közel háromötödén a népesség száma legfeljebb 10 fő, egytizedén 100 főnél több. A külterületi népességnek 14%-a a városokhoz, 86%-a a községekhez tartozó külterületeken él. A 15 éven aluli népesség aránya a külterületeken magasabb (33%), mint a belterületeken (27%), viszont kisebb (9%) az öregkornak aránya, ami a belterületeken 14%. A népesség 1000 15 éven 15—39 40—59 60 éves Részletezés férfi nő összesen férfira alnli éves és idősebb Összesen jutó nő százalékban Belterület 179 825 184 927 364 752 1028 26,5 36,9 23,1 13,5 100,0 Külterület 13 172 12 963 26 135 984 33,3 38,3 19,0 9,4 100,0 Összesen 192 997 197 890 390 887 1025 26,9 37,0 22,8 13,3 100,0 Az érettségi bizonyítvánnyal vagy magasabb végzettséggel rendelkező 7 éves és idősebb népesség aránya a belterületeken 6,8%, a külterületeken 2,6%. Az írni-olvasni nem tudók aránya a belterületeken 1,8% a külterületi 4%-kai szemben. A 100 keresőre jutó eltartottak száma a külterületeken 133, a belterületeken 95. Részletezés Keresők Eltartottak száma 100 keresőre Keresők Eltartottak jutó eltartott a népesség százalékában Belterület 187 122 177 630 95 51,3 48,7 Külterület 11 210 14 925 133 42,9 57,1 Összesen 198 332 192 555 97 50,7 49,3 A külterületi keresők 63%-a a mezőgazdaság, 20%-a az ipar-építőipar népgazdasági ágban dolgozik, a belterületeken 33% a mezőgazdasági keresők aránya és 36% az ipar-építőipariaké. 18