1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.h. Győr-Sopron megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

mintegy harmada: 1960-ban a családokban élők száma 5%-kal volt több, mint az előző népszámlálás­kor. Ennek következtében az átlagos családnagyság — a 100 családra jutó családtagok száma — 385-ről 346-ra csökkent. Az átlagos családnagyság lényegesen magasabb, mint a megyék országos átlaga. Az átlagos családnagyság csökkenésében — mint országos jelenség — a kisebb családok számának emelkedése és a nagyobb családok számának csökkenése tükröződik. A 2 és 3 tagú családok aránya 48%-ról 58%-ra nőtt, a 4- és többtagú családok aránya viszont 52%ról 42%-ra süllyedt. A családok Családnagyság százalékos megoszlása 1949 1960 2 családtag 22,2 29,6 3 ,, 26,2 28,0 4 „ 23,1 22,8 5 ,, 14,1 11,6 6 ,, 7,3 4,7 7 és több családtag .... 7,1 3,3 Összesen 100,0 100,0 A családok taglétszám szerinti összetételének alakulását elsősorban az idézte elő, hogy jelentősen csökkent a családokban a gyermekek száma. Emelkedett a gyermek nélkül élő és az egy­gyermekes családok aránya, a kétgyermekeseké azonos az 1949. évivel, a többgyermekeseké mái­lényegesen alacsonyabb, mint az előző népszámláláskor. A 6- és többgyermekes családok aránya az 1949. évi arány felére csökkent. A családok Gyermekszám százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs gyermek 20,6 25,7 1 gyormek 28,9 32,7 2 „ 24,7 24,7 3—5 „ 22,9 15,6 6 és több gyermek 2,9 1,3 Összesen 100,0 100,0 100 családra 1949-ben 180, 1960-ban 145 gyermek jutott. Ez a szám a gyermekes családokra számítva megközelíti a családonkénti átlag két gyermeket (100 családra átlag 195 gyermek jut). A családokban élő 148 094 gyermek 70%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 26%­ában nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 35%-ában él egy, negyedrészében kettő és 9%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak csupán 5%-ában van. Egy családra átlag egy 15 éven aluli gyermek jut. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek aránya a mosonmagyaróvári járásban magasabb, mint a megye bármelyik járásában, ill. járási jogú városában. Itt az összes gyermekek 72%-a 15 éven aluli, 100 családra 128 tizenöt éven aluli gyermek jut, 27-tel több, mint a megyében átlagosan. A többgyermekes családok aránya a községekben — a városokhoz képest — a gyermekek számának emelkedésével fokozatosan növekszik. Az egygyermekes családoknak 64%-a él a községek­ben és 36%-a a városokban; a 4- és többgyermekes családoknál ez az arány 76%, ill. 24%. A családok típusai A családok 88%-a házaspár, 12%-a egy szülő gyermekkel. 1949-hez képest a házaspárból álló családok aránya csekély mértékben emelkedett. A megyében a házaspárból álló családok viszony­lagos száma valamivel magasabb, mint országosan. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 88%-ában — anya az „egy szülő". Ez az összes családok 11%-a, ami egyben azoknak a családoknak arányát is jelenti, amelyekben a családfő nő. A családoknak csak 13%-ában él rokon is; 1949-ben ez az arány 16% volt. A rokonnal élő családok 72%-ában felmenő rokon, 26%-ában oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyek­ben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 314. A családok 24%-a egy-generációs, 68%-a két-generációs, három vagy több generáció a csalá­dok 8%-ában él együtt. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom