1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.h. Győr-Sopron megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A keresők Foglalkozási viszony százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló Termelőszövetkezeti tag . . . 39,5 62,2 22,9 Együtt 39,5 85,1 Ebből : fizikai dolgozó szellemi dolgozó 31,3 8,2 69,9 15,2 Önálló Segítő családtag Nyugdíjas Összesen 34,5 21,5 4,5 100,0 4,0 3,7 7,2 100,0 A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagok együttes aránya az 1949. évi 91%-ról 16%-ra csökkent. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya a népszámlálás időpontjában 62% volt. Jelentősen csökkent még az önállók és segítő családtagok együttes aránya a kereskedelemben (63%-ról 3%-ra) és az ipar-építőiparban (19%-ról 5%-ra). A keresők mindössze 7%-a tartozott 1960. január 1-én a magánszektorhoz és 93%-a a szocialista szektorhoz (ezen belül az állami szektor 65%, a szövetkezeti szektor 28%). Az egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részaránya a szolgáltatásban (26%), az építőiparban (12%) és a mezőgazdaságban (8%) számottevő, a többi népgazdasági ágban jelentéktelen volt. A mezőgazdasági keresők 72%-a a szövetkezeti szektorhoz tartozott. A keresők között a fiatalabb korúak aránya az egyes népgazdasági ágak közül az iparban, építőiparban és a közszolgálatban a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban a foglalkoztatottak 44, 42, ill. 38%-a 30 éven aluli. A gépgyártásban foglalkoztatott 15 600 kereső 44%-a, a textiliparban dolgozó 13 900 kereső 51%-a 30 éven aluli. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek, 44% 50 éves és idősebb (ezeknek fele-fele 50—59 éves, ill. 60 éven felüli). A fizikai dolgozók közül a szak-, betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb: 39%-uk 30 even aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek az aránya 9%, 55% 50 éves és idősebb. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 35% és közel egyharmaduk 30—39 éves. Az önállók és segítő családtagjaik korösszetétele a legkedvezőtlenebb, közel felük 50 éves és idősebb. A mezőgazdasági önállóknál a 30 éven aluliak aránya mindössze 1%, ugyanakkor az 50 évesek és idősebbek aránya 86%. Az egyes népgazdasági ágak közül az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget. Az érettségit vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett keresők aránya a közszolgálatban a legmagasabb (45%), ezt követi a szolgáltatás (18%) és a kereskedelem (14%). Az ipar keresőinél ez az arány 9%, a mezőgazdaság keresőinél pedig 2%. Az ipari keresőknek csaknem fele elvégezte az általános iskola 8 osztályát, vagy szerzett ennél magasabb iskolai végzettséget. Ez az arány a mezőgazdaság keresőinél 18%. A keresőknek közel 10%-a (18 700) rendelkezett a népszámlálás időpontjában egyéni gazdasággal. Ezeknek csupán alig egyötöde volt mezőgazdasági önálló és 15 100 (81%) kétlaki. Ez utóbbiak 61%-a fizikai dolgozó. Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a 198 300 keresőből 153 600 fizikai (77%), 30 200 szellemi (15%) foglalkozású és 14 500 nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső volt. A fizikai, szellemi foglalkozásúak és a nyugdíjasok aránya csaknem azonos az országos átlaggal. A fizikai munkát végzők 33%-a mezőgazdasági, 28%-a ipari jellegű foglalkozást folytatott. A szellemi foglalkozásúak 42%-a irodai dolgozó, 27%-a műszaki irányító és szakalkalmazott, több mint egynegyede kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott volt. A fizikai dolgozók 30%-a, a szellemi foglalkozásúak 42%-a nő. A fizikai munkát végzőkből legtöbb nőt a kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak között találunk (55%, ill. 49%). A mezőgazdasági fogalkozásúak 38%-a, az ipari foglalkozásúak 34%-a nő. A szellemi foglalkozásúakon belül a nők főleg az irodai dolgozók és a kulturális, egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak között vannak túlsúlyban (57%, ill. 54%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak csupán 13%-a nő. Az ipari foglalkozásúak 22%-a textilipari foglalkozást folytatott (szövő több mint 4800 fő, fonó 1600 fő és egyéb textilipari foglalkozású 2800 fő). Arányuk különösen Sopronban és Győrben igen magas: az ipari foglalkozásúak 36, ill. 25%-a. 14