1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Az ipari-építőipari keresők aránya a város évtizedes ipari jellege miatt 1949 óta nem változott. A nyugdíjasok száma 36%-kal közel 10 000 főre nőtt. A keresők összes számának több mint 27 400 főnyi emelkedését elsősorban az ipari-építőipari keresők 12 600 főnyi emelkedése idézte elő. A keresők ^ ofíáwol Népgazdasági ág Mezőgazdaság Ipar Építőipar Közlekedés Kereskedelem Egyéb népgazdasági ágak Ebből: nyugdíjas Összesen százalékos megoszlása 1949 1960 5,1 4,1 45,5 42,3 2,4 4,8 6,7 9,3 7,1 9,0 33,2 30,5 14,4 12,5 100,0 100,0 A népgazdasági ági összetétel változásával együtt módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele is. Az önállók és segítő családtagok 1949. évi 13%-os aránya 1960-ban — alkalmazásban állóvá, ill. termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 5%-ra csökkent. Ezáltal 1960. január 1-én a keresők 83%-a alkalmazásban álló, vagy termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai-szellemi munkát végzők aránya is megváltozott: 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 29, 1960-ban már 49 szellemi dolgozó jutott. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 62 000 volt, 72%-kal magasabb, mint 1949-ben. Ugyanakkor az önállók és segítő családtagok együttes száma közel 6500-ról 3800-ra (41%-kal) csökkent. 1960. január 1-én a termelőszövetkezeti tagok száma 1600 volt. A keresők Foglalkozási viszony százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló 72,6 80,4 Termelőszövetkezeti tag 2,1 Együtt 72,6 82,5 Ebből: fizikai dolgozó 56,1 55,2 szellemi dolgozó 16,5 27,3 Önálló U,4 3,5 Segítő családtag 1,6 1,5 Nyugdíjas 14,4 12,5 Összesen 100,0 100,0 1960. január 1-én a keresők 93%-a tartozott a szocialista szektorhoz és 7%-a a magánszektorhoz. A szocialista szektoron belül az állami szektorhoz tartozók részaránya 90%, a szövetkezeti szektorhoz tartozóké 3% volt. A keresők közül a fiatalok aránya az iparban, építőiparban és a közlekedésben volt a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban a foglalkoztatottak 39, 38, ill. 34%-a 30 éven aluli. A kereskedelemben, a szolgáltatásban és a közszolgálatban ez az arány 33% volt. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek, 21% 50—59 éves, 25% 60 éves és idősebb. A fizikai dolgozók közül a szak-, betanított munkások 37%-a 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozóknál ezek aránya 25%, míg 48%-uk 50 éves és idősebb. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 34%, további 31% 30—39 éves. Az önállók és segítő családtagok korösszetétele a legkedvezőtlenebb, a keresőknek több mint a fele 50 éven felüli. Az egyes népgazdasági ágak közül az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató népgazdasági ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget. így az érettségit, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett keresők aránya a közszolgálatban a legmagasabb (47%), ezt követi a szolgáltatás (20%), az építőipar (19%) és a közlekedés (18%). Valamennyi népgazdasági ág közül a mezőgazdaságban a legalacsonyabb, 8%. A kereskedelmi és közlekedési keresők 60%-a, az ipari keresők 54%-a végezte el az általános iskola 8 osztályát, vagy szerzett ennél magasabb végzettséget. Ez az arány a mezőgazdasági keresőknél a 25%-ot sem éri el. 24