1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentős mértékben emelkedett. Az általános iskola 8 osztályát 65%-kal többen végezték el, az érettségi bizonyítványt, ill. egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek száma több mint kétszerese az 1949. évinek. A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 3%-ról 2%-ra csökkent. A 15 éves és idősebb népesség közel fele (49%) végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, míg 1949-ben alig több mint egyharmada. 1949 óta a 18 éves és idősebb népességből a legalább érettségi bizonyítványt szerzettek aránya 9%-ról 16%-ra emelkedett; a 25 éves és idősebbek közül az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek aránya 2%-ról 4%-ra nőtt. Az egyetemi oklevéllel rendelkező (megfelelő korú) férfiak aránya több mint ötszöröse a nőkének, a legalább érettségivel rendelkező férfiak aránya pedig több mint kétszerese a nők arányának. Nem 10 éves 15 éves 18 éves és idősebb népességből nem ír, legalább az nem olvas, általános iskola legalább ill. csak 8 osztályát érettségizett olvas végezte százalékban 25 éves egyetomi (főiskolai) oklevelet szerzett Férfi Nő . Együtt 1,2 2,5 1,0 54,5 44,7 49,4 22,1 10,3 15,9 7,2 1,4 4,1 A nők iskolázottsági színvonala alacsonyabb a férfiakénál. A 7 éves és idősebb nők 26%-ának, a férfiak 24%-ának az általános iskola 8 osztálya a legmagasabb végzettsége. Az érettségizett férfiak száma azonban 39%-kal meghaladja az ugyanilyen végzettségű nőkét, az egyetemi oklevelet szerzett férfiak száma pedig több mint négyszerese a nőkének. A nők iskolázottsági színvonala gyorsabb ütemben emelkedett, mint a férfiaké. Az egyetemi oklevelet szerzett nők száma 220%-kal (több mint háromszorosára) emelkedett, a férfiaknál 115%-os ez az emelkedés. A növekedés az érettségizett nőknél 145%,, a férfiaknál 97%. Az életkor növekedésével csökken az iskolázottság. A 25 — 29 évesek 38%-ának, a 30 —39 évesek mintegy 30%-ának, a 40—59 évesek 20%-ának legmagasabb végzettsége az általános iskola 8 osztálya. Érettségit, mint legmagasabb végzettséget a 25 — 29 évesek 13%-a, a 40—59 évesek 8%-a szerzett. Egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkezik a 30 — 39 évesek 5%-a, a 40 — 59 évesek 3%-a, Az egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkezők 89%-a produktív korú, illetve 58%-a negyven éven aluli. A mérnöki oklevelesek 79%-a, a tanári diplomások 57%-a, az orvosi oklevelet szerzettek 57%-a negyven éven aluli. A férfiak által megszerzett oklevelek 55%-a, a nők által megszerzett okleveleknek pedig 68%-a van a 40 évesnél fiatalabbak birtokában. A 3681 oklevelet szerzett közül 2977 a férfiak, 704 a nők száma. Legtöbben mérnöki és tanári, majd jogi és orvosi diplomával rendelkeznek. Az összes oklevelek majdnem egyötödét, a gyógyszerészinek 58%-át, a tanáriaknak 45%-át, az orvosiaknak 20%-át, a mérnökieknek 5%-át nők szerezték meg. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek Miskolc lakosságának 0,5%-a nem magyar anyanyelvűnek és 0,7%-a nem magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A több mint 700 nem magyar anyanyelvű személyből közel 200 a görög, mintegy 140 a szlovák ós 100 a német anyanyelvű. A 960 nem magyar nemzetiségű személy több mint egyharmada cigány. A városban 3700-an beszélnek németül, közel 2300-an szlovákul és mintegy 950-en románul. A népesség 99,9%-a tud magyarul; a csekély számú nem magyar anyanyelvű közül 79% beszél magyarul. Kereső-eltartott arány 1960. január 1-én 77 100 fő — a város népességének 54%-a — volt kereső. A keresők száma 55%-kal, az eltartottaké 12%-kal több, mint 1949-ben. 1949-ben a népesség 46%-a, 1941-ben több mint 48%-a, 1930-ban pedig 44%-a volt kereső. 22