1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc személyi és családi adatai (1961)
I. Az adatok ismertetése
Az átlagos családnagyság — a 100 családra jutó családtagok száma — legmagasabb a mezőgazdasági fizikai dolgozóknál (392), a legalacsonyabb — a nyugdíjasok figyelmen kívül hagyásával — a mezőgazdasági önállók csoportjában (309). Az átlagos gyermekszám — csak a nagyobb csoportokat vizsgálva — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozóknál a legnagyobb: 100 családra 194 gyermek jut. A nyugdíjasokat figyelmen kívül hagyva, a legkevesebb gyermek a mezőgazdasági önállók családjaiban van, amelyekben a családonkénti átlagos gyermekszám alig haladja meg az egyet (1,13). Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is. Az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 100 családra átlag 155, a mezőgazdasági önállók családjaiban 61 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma legmagasabb a mezőgazdasági önállók .családjainál, legalacsonyabb az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozóknál; az előbbi csoportban 100 családra 192, az utóbbiban 138 kereső jut. 100 kereső családtagra a legkevesebb családtag (61) eltartása a mezőgazdasági önállók családjaiban, a legtöbb (184) az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban hárul. Háztartások Borsod megye családokban és családtöredékekben élő lakossága 163 562 háztartásban tömörül. Ennek 89%-a ún. „család"-háztartás. . , A kizárólag családtöredékekből álló „nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 91%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások 92%-a egycsaládos, 7%-a kétcsaládos. Háromcsaládos háztartás összesen 257, ennél nagyobb mindössze 10 van a megyében. A „család"-háztartások 75%-a 2 — 4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya csupán 2%. A háztartások átlagos nagysága a „család"-háztartásokban '21 fővel magasabb, mint az átlagos családnagyság. 100 „család"-háztartásra átlagosan 369 személy jut; a kétcsaládos háztartásokban 548, a háromcsaládos háztartásokban 819. A háztartásoknak több mint felében van egy, és közel egyharmadában két kereső, három kereső már csak minden kilencedik háztartásban található. A kereső-eltartott arány valamivel kedvezőbb, mint a családokban: 100 háztartásra 160 kereső és 100 kereső személyre 113 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval; az alkalmazásban álló fizikai dolgozók háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, az alkalmazásban álló szellemi dolgozóké, a mezőgazdasági önállóké és a nyugdíjasoké valamivel magasabb. Külterületi népesség A megyében 1177 külterületi település van. A megye népességéből 40 851 fő, a népesség 7%-a él külterületen. A külterületi népesség aránya jóval az országos átlag alatt marad. A külterületi települések 63%-a mezőgazdasági jellegű, ezeken él a népesség 57%-a. A szolgálati jellegű települések száma 262, és csak 106 település ipari-építőipari, melyek egyharmada bánya. A települések 87%-án a lakosság száma 50-nél kevesebb. A külterületi népesség 12%-a a városokhoz, 88%-a a községekhez tartozó külterületeken él. A városokhoz tartozó külterületeken nőtöbblet ván T az 1000 férfira jutó nok száma 1007. A külterületeken általában fiatalabb a népesség, magasabb a gyermek- és a fiatalabb produktív korúak aránya, mint a belterületeken. A népesség < «. 1000 15 15—39 40—59 60 Részletezés . férfira éven éve s éves és Q sszese n férfi nő összesen jutó nő aluli idősebb ! . i . százalókban ' . Belterület 262 539 278 012 540 551 1 059 28,5 37,7 21,5 12,3 100,0 Külterület 20 759 20 092 40 851 968 34,2 40,9 17,5 7,4 100,0 Összesen 283 298 298 104 581 402 1 052 28,9 37,9 21,2 12,0 100,0 Az érettségizettek és az egyetemet (főiskolát) végzettek aránya azonos a belterületivel (3, ill. 1%), az írni-olvasni nem tudók aránya (8%) viszont jóval magasabb a belterületinél (6%).
