1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

1949 óta a 60 éves és idősebb nők száma 8000-rel, arányuk 11%-ról 13%-ra nőtt; az azonos korú férfiak száma 6500-zal, arányuk 10%-ról 11%-ra emelkedett. A városok és községek nemenkénti kormegoszlásában a legnagyobb különbség a gyermekkorúak és az öregkorúak arányában jelentkezik. A városokban az öregkorú nők aránya több mint 3%-kal magasabb a férfiakénál, a községekben viszont a gyermekkorú férfiak aránya közel 3%-kal haladja meg a nőkét. Családi állapot A megye népességének családi állapot szerinti összetétele 1949 óta jelentős mértékben megváltozott. Csökkent a nőtlenek, hajadonok, valamint az özvegyek aránya, emelkedett a házasoké és az elváltaké. A legutolsó népszámlálás óta a házasok száma 55 400-zal (egynegyeddel) emelkedett, az elváltaké 2100-zal nőtt (megkétszereződött), viszont a nőtlenek, hajadonok száma 20 100-zal (20%-kal) csökkent. A házasok aránya meghaladja az országos átlagot, az elváltaké alacsonyabb annál. A megye 15 éves és idősebb népességének 70%-a házas, 1%-a elvált. (E két arány 1949-ben 62, ill. 0,6% volt.) Családi állapot 1949 népesség férfiak 1960 A 15 éves és idősebb nők népesség férfiak százalékban nők Nőtlen, hajadon 27,2 32,3 22,6 19,9 23,4 16,6 Ilázas 61,8 63,6 60,1 69,5 72,5 66,7 Özvegy 10,4 3,7 16,6 9,6 3,4 15,4 Elvált 0,6 0,4 0,7 1,0 0,7 1,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A házasok és özvegyek aránya a városokban alacsonyabb, az elváltaké azonban majdnem kétszer annyi, mint a községekben. A 15 éves és idősebb nőtlen férfiak száma 10 300-zal több, mint a hajadon nőké. A házas nők száma viszont 800-zal, az özvegyeké 26 600-zal, az elváltaké 1400-zal több, mint a férfiaké. A megyében 100 házas nőnek átlagosan 270 gyermeke született. Az átlagos gyermekszám a községekben jóval magasabb (275), mint a városokban (227). A megyei arány meghaladja az országos átlagot (233). A házas nők több mint egyötödének egy, egynegyedének két gyermeke született. A 3 —5 gyermekes nők aránya 30%. A 6- és többgyermekes, valamint a gyermektelen házas nők aránya közel azonos (11 — 12%). A 3- és többgyermekes házas nők aránya (41%) egyike a legmagasabbaknak az országban. Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett. Az általános iskola 8 osztályát több mint kétszer annyian végezték el 1960. január l-ig, az érettségi bizonyítványt, valamint az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzettek száma közel kétszeresére emelkedett. A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 6,4%-ról 4,7%-ra csökkent. A 15 éves és idősebb népesség több mint egynegyede végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, míg 1949-ben csak egynyolcada. A 18 éves és idősebbek közül a legalább érettségit tettek aránya 3%-ról 5%-ra emelkedett, a 25 éves és idősebb népességből az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek aránya pedig 0,8%-ról 1,3%-ra növekedett. A megye népességének iskolai végzettségi színvonala — ennek ellenére — alacsonyabb az országosnál. Nem 10 éves nem ír, nem olvas, ill. csak olvas 15 éves 18 éves 25 éves ós idősebb népességből legalább az egyetemi általános iskola legalább (főiskolai) 8 osztályát érettségizett oklevelet végezte szerzett százalékban Férfi Nő . Együtt 4,0 5,4 4,7 27,3 24,1 25,6 6,6 3,1 4,8 2,4 0,4 1,3 A nők iskolai végzettsége közép- és felsőfokon jóval alacsonyabb, mint a férfiaké. Az általános iskola 8 osztályát, mint legmagasabb végzettséget, a nők a férfiakkal még kb. egyenlő arányban végezték el (17, ill. 16%). Az érettségizett férfiak száma azonban már 36%-kal haladja meg a nőkét; 12