1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc együttes népességszáma 1960. január 1-én 725 305 fő volt. A népesség száma az utóbbi 11 év alatt 94 700 fővel, 15%-kal növekedett. A növekedés közel kétszerese az országos népszaporodásnak (8%). Az odavándoroltak száma két és félezerrel meghaladta az elvándoroltakét. A népszámláláskor a férfiak száma 353 452, a nők száma 371 853 volt. 1000 férfira 1052 nő jutott, jóval kevesebb, mint az országos átlag. A férfiak és a nők száma közötti különbözet 1949-ben volt a legmagasabb, a nők száma 20 000-rel haladta meg a férfiak számát, s a népességből 51,6% volt a nők aránya. Jelenleg a nőtöbblet 18 400 fő, a népességből 48,7% a férfiak és 51,3% a nők aránya. A népesség korösszetétele eltér az országostól: 28% a gyermekkorúak, 38% a fiatal produktív, 22% az idősebb produktív korúak és 12% az öregkorúak aránya. A kor emelkedésével együtt a nőtöbblet is fokozottan növekszik, így a 40 éves és idősebb nők aránya 35%, a férfiak 32%-os arányával szemben. 1949-hez képest a népesség bizonyos fokú öregedése tapasztalható, a nőknél nagyobb mértékben, mint a férfiaknál. A 60 éves és idősebb nők száma 10 900-zal, arányuk 11%-ról 13%-ra emelkedett, ugyanakkor a 60 éves és idősebb férfiak száma 8300-zal több, arányuk 10%-ról 11%-ra növekedett. A 15 éves és idősebb népesség 20%-anőtlen, hajadon, 69%-a házas, 9,5%-a özvegy és 1,5%-a elvált. A nőtlen férfiak aránya magasabb, az özvegy férfiak aránya lényegesen alacsonyabb, mint az azonos családi állapotú nőké. 100 házas nőnek átlagosan 254 gyermeke született. Megközelítően azonos — 24, iil. 25% — az 1 — 2 gyermekes, 28% a 3 — 5 gyermekes, 10% a 6-és többgyermekes házas nők aránya. Minden nyolcadik házas nő gyermektelen. A népesség iskolázottsági színvonala 1949 óta emelkedett. A 15 éves és idősebb népesség közel egyharmada (31%) végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát. A 18 éves és idősebb népességből 7% a legalább érettségizettek, a 25 éves és idősebbek közül 2% az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzettek aránya. A megye népességéből 355 600 fő (49%) volt kereső az 1949. évi 281 100 fővel (45%) szemben. A keresők száma 27%-kal, az eltartottak száma 6%-kal emelkedett, ennek következtében 100 keresőre 104 eltartott jutott, kevesebb, mint 1949-ben (124), de több, mint az országban átlagosan. A keresők számának emelkedése 1949 óta 53%-ban a nők foglalkoztatottságának emelkedéséből adódott. A kereső nők száma 39 600 fővel (52%-kal), a kereső férfiak száma 17%-kal nőtt. A női népesség 31%-a volt kereső az 1949. évi 23%-kal szemben, ugyanezen idő alatt a kereső férfiak aránya csupán 67%-ról 68%-ra emelkedett. Az elmúlt 11 év alatt az ipari-építőipari keresők száma 55 300 fővel (79%-kal) 125 100 főre emelkedett, a mezőgazdasági keresőké viszont 23 100 fővel (16%-kal) 122 700 főre csökkent. Ennek következtében az ipari-építőipari keresők aránya 25%-ról 35%-ra nőtt, a mezőgazdasági keresőké 52%-ról 35%-ra esett. A közlekedés keresőinek a száma több mint kétszeresére, 23 000 főre, a kereskedelmi keresőké kétszeresére, 18 300 főre emelkedett. A közel 27 000 főt kitevő nyugdíjasok száma 63%-kal volt magasabb, mint 1949-ben, arányuk pedig 6%-ról 8%-ra emelkedett. A keresők foglalkozási viszony szerinti megoszlása a népgazdasági ági összetételnél is jelentősebben megváltozott. Az előző népszámláláshoz viszonyítva az önállók és segítő családtagjaik száma 50 200 fővel (35%-kal) 93 800 főre csökkent, az alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok száma közel megkétszereződött. Ennek következtében 1960. január 1-én a keresők 60%-a alkalmazásban álló, 6%-a termelőszövetkezeti tag, 26%-a önálló és segítő családtag volt. Módosult a fizikai és szellemi munkát végzők aránya is: 1949-ben 100 fizikai dolgozóra 19, 1960-ban 26 szellemi dolgozó jutott. A megye és Miskolc lakosságából 697 961 fő 225 040 családban és családtöredékben él ; ennek 88%-a család. 1949-hez képest a családok száma 25%-kal, a családokban élőké viszont csak 12%-kai emelkedett. A 2 —4 tagú családok aránya 73%-ról 83%-ra nőtt, az ennél nagyobb családok aránya 27%-ról 17%-ra süllyedt. Ezt a folyamatot tükrözi az átlagos családnagyság csökkenése: 100 családra 1949-ben 379, 1960-ban 338 családtag jutott. A változásokat elsősorban az okozta, hogy kevesebb lett a családokban a gyermek. 1949-ben a családok 23%-ában nem volt gyermek, 1960-ban már 27% volt a gyermek nélkül élő családok aránya. A 3- és többgyermekes családok aránya az elmúlt 11 év alatt 25%-ról 15%-ra csökkent. A 100 családra jutó gyermekek száma 1949-ben 173, 1960-ban már csak 138 volt. 9