1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.f. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

kedett a keresők száma. Az ipari-építőipari keresők száma (13 000 fővel) 83%-kal, a közszolgálati keresők száma (2000 fővel) 37%-kal nőtt. Jelentősen emelkedett még a kereskedelmi és közlekedési keresők száma is, az előbbiek (2600 fővel) 87%-kal, az utóbbiak (2200 fővel) 75%-kal. Az ipari-építőipari keresők aránya 36%-ról 44%-ra emelkedett. A nyugdíjasok száma 1949 óta 60%-kal, mintegy 9200 főre nőtt. A keresők összes számának több mint 21 000 főnyi emelkedését elsősorban az ipari-építőipari keresők 13 000 főnyi emelkedése idézte elő. A keresők Népgazdasági ág százalékos megoszlása 1949 1960 Mezőgazdaság 7,3 5,5 Ipar 33,9 38,0 Építőipar 2,5 6,4 Közlekedés 6,9 8,0 Kereskedelem 7,1 8,9 Egyéb népgazdasági ágak . 42,3 33,2 Ebből: nyugdíjas 13,5 14,3 Összesen 100,0 100,0 A népgazdasági ági összetétel változásával együtt módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele is. Az önállók és segítő családtagok 1949. évi 15%-os aránya 1960-ban — alkalmazásban állóvá, ill. termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 7%-ra csökkent. Ezáltal 1960. január 1-én a keresők 79%-a alkalmazásban álló vagy termelőszövetkezeti tag volt. A fizikaiszellemi munkát végzők aránya is megváltozott: 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 28, 1960-ban már 46 szellemi dolgozó jutott. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma elérte a 49 000-et és számuk több mint 60%-kal volt magasabb, mint 1949-ben. Ugyanakkor az önállók és segítő családtagok együttes száma közel 6500-ról 4200-ra (36%-kal) csökkent. 1960. január 1-én a termelőszövetkezeti tagok száma 1600 fő volt. A keresők Foglalkozási viszony százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló 71,3 76,6 Termelőszövetkezeti tag . 2,6 Együtt 71,3 79,2 Ebből : fizikai dolgozó 55,9 54,4 szellemi dolgozó 15,4 24,8 Önálló 13,3 4,5 Segítő családtag 1,9 2,0 Nyugdíjas 13,5 14,3 Összesen 100,0 100,0 1960. január 1-én a keresők 91%-a tartozott a szocialista szektorhoz és 9%-a a magánszektorhoz. A szocialista szektoron belül az állami szektorhoz tartozók részaránya 87%, a szövetkezeti szektorhoz tartozóké 4% volt. A keresők között a fiatalok aránya az egyes népgazdasági ágak közül az iparban, építőiparban, közlekedésben és a közszolgálatban a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban a foglalkoztatottak 41, 36, 33, 33%-a 30 éven aluli. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek, 25%-uk 50—59 éves és 27%-uk 60 éves és idősebb. A fizikai dolgozók közül a szak-, betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb, 39%-uk 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek aránya 12%, míg 53% 50 éves és idősebb. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 34%, további 32% 30—39 éves. Az önállók és segítő családtagok korösszetétele a legkedvezőtlenebb, a keresőknek 60%-a 50 éven felüli. Az egyes népgazdasági ágak közül az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget. így az érettségit, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett keresők aránya a közszolgálatban a legmagasabb (51%), ezt követi a közlekedés és a szolgáltatás (21%). Az ipar keresőinél ez az arány 13%, a mezőgazdaság keresőinél valamennyi népgazdasági ág közül a legalacsonyabb, 10%. A közszolgálati keresők 77, a kereskedelmi keresők 63, a közlekedési keresők 62 és az ipari keresők 50%-a végezte el az általános iskola 8 osztályát, vagy szerzett ennél magasabb iskolai végzettséget. A mezőgazdasági keresőknél ez az arány mindössze 26%. A keresők 11%-ának (7000 főnek) volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők 15%-a volt mezőgazdasági önálló és 85%-a kétlaki. Ez utóbbiak fele fizikai dolgozó. 26