1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.f. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Az iskolázottsági színvonal jóval alacsonyabb a külterületeken, mint a belterületeken. Az általában írni-olvasni tudó 7 éves és idősebb népesség aránya a külterületeken jóval alacsonyabb, mint a belterületeken. Az analfabéták aránya a belterületeken 5%, a külterületeken 15%. A külterületeken a kereső-eltartott arány kedvezőtlenebb, mint a belterületeken, 100 keresőre 125 eltartott jut, szemben a belterületi 96-tal. A kereső-eltartott arány 1961. január 1-én a következő volt: Keresők Eltartottak 100 keresőre Keresők Eltartottak Részletezés száma jutó eltartott a népesség százalékában Belterület 128 594 123 645 96 51,0 49,0 Külterület 14 476 18 066 125 44,5 55,5 Összesen 143 070 141 711 99 50,2 49,8 A külterületi kereső népesség 71%-a a mezőgazdaság, 15%-a az ipar-építőipar népgazdasági ágban dolgozik. A belterületeken 52% a mezőgazdasági keresők aránya és 26% az ipar-építőipariaké. Az egyéb népgazdasági ágakban dolgozók aránya a belterületeken 22%, a külterületeken 14%. PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS A város területe 145 km

2, népességének száma 1960. január 1-én 114 655 fő volt. A város népsűrűsége (792 fő km

2-ként) az 1869. évinek négyszeresére emelkedett, s közel 200-zal haladja meg a 11 évvel ezelőttit. Népességszáma alapján az ország negyedik legnagyobb városa. A népesség fejlődése 1949 óta a város népessége 26 000 fővel (30%-kal) nőtt. Az elmúlt kilencven év alatt — 1869, az első népszámlálás időpontja óta — a népesség fejlődése meglehetősen egyenlőtlenül alakult. Jelenleg a népesség száma négyszerese a 90 évvel ezelőttinek, s kétszer annyi, mint a századforduló idején volt. Tényleges szaporodás, Év A népesség Népsűrűség ül. fogyás (—1 I az előző száma a) 1 km

2-re n ópsz áml áláshoz viszonyítva szám szerint százalékban 1869 28 959 199,9 T— 1880 36 268 250,4 7 309 25,2 1890 42 839 295,7 6 571 18,1 1900 53 721 370,9 10 882 25,4 1910 60 237 415,9 6 516 12,1 1920 58 808 406,0 —1 429 —2,4 1930 74 395 513,6 15 587 26,5 1941 88 473 610,8 14 078 18,9 1949 88 302 609,6 — 171 —I0,2 1960 114 655 791,5 26 353 29,8 a) 1869-től 1890-ig csak a polgári, 1900-tól az összes népesség. 1949 óta a népesség tényleges szaporodásának háromnegyed része vándorlási többlet, s mindössze egynegyede a természetes szaporodás. A városba költözők száma az elmúlt 11 év alatt 20 000-rel haladta meg az elköltözőkét. 1949 és 1959 között Baranya megyéből 11 000-en vándoroltak el, s ezek nagyrésze Pécsett telepedett le. A különbözet — tehát mintegy fele az összes városbavándoroltaknak — más megyéből történt bevándorlás. Az utolsó 11 évben átlagosan 1000 lakosra 70 fő természetes szaporodás és 228 fő vándorlási többlet jutott. A városhoz 137 külterületi település tartozik. Külterületeken a népességnek mintegy 7%-a, 8100 fő él. 22