1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

IV. A fogalmak magyarázata

személyeknek a háztartása a számbavételi egység. Pl. közös háztartásban élő két barát a „család" táblákon két egyedülállóként szerepel, a „háztartás" táblákon pedig mint egy háztartás.) c) Egyéb összetételű háztartások. Ide tartoznak a részcsalád(ok)ból, a részcsalád(ok)ból és idegen személy(ek)ből, valamint az egyedülálló(k)ból és idegen személyek részcsaládjából álló háztartások. A „nem rokon egyedülállók közös háztartása" az esetek jelentős részében csak látszólagos háztartás, mert a felvétel során a közös helyiségben együttlakó (rokonsági kapcsolatban nem álló) albérlőket, ágybérlőket, szolgálati lakások használóit stb. gyakran közös háztartásban lakóknak írták össze, bár tulajdonképpeni háztartási kapcsolat ezek között a személyek között nem volt. (Pl. a vállalat által bérelt szolgálati lakásban vagy albérleti szobában együttlakó dolgozók között általában semmiféle háztartási kapcsolat nincs.) Ez a csoport tehát inkább az ilyen együttlakó közösségek számát mutatja, nem pedig a ténylegesen háztartási kapcsolatban együttélőket. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI CSOPORTOSÍTÁS A családok és a háztartások adatait társadalmi-gazdasági csoportosításban feltüntető táblákon a családok, ill. x háztartások besorolása a családfő,ill. a háztartás fejének társadalmi-gazdasági csoportja — ha a családfő vagy a háztartás feje eltartott, az eltartó társadalmi-gazdasági csoportja — szerint történt. Nincs tehát figyelembe véve a család vagy a háztartás többi keresőinek társadalmi-gazdasági csoportja. (Ha pl. egy ötholdas gazdának három fia iparban dolgozik, a család ebben az esetben is a „mezőgazdasági önálló" társadalmi-gazdasági csoportban szerepel, vagy pl. ha egy kétcsaládos háztartásban az egyik családfő, aki egyben a háztartás feje is, alkalmazásban álló fizikai dolgozó, a másik családfő pedig alkalmazásban álló szellemi dolgozó, a háztartás az „alkalmazásban álló fizikai dolgozók" társadalmi-gazdasági csoportjába került.) A családfő — tekintet nélkül arra, hogy kereső-e vagy eltartott — házaspárból a férj, egy szülő és gyermekből a szülő (apa vagy anya). Részcsaládban kereső családtag a családfő. A háztartás feje egycsaládos háztartásban azonos a családfővel, többcsaládos háztartás esetében pedig a legidősebb aktív kereső (nem nyugdíjas vagy járadékos) a családfő. Ha a háztartásban van kereső és eltartott családfő is, — tekintet nélkül a nemére, vagy korára — minden esetben a kereső családfő a háztartás feje. KERÜLETRÉSZ — ÖVEZET A fővárosra vonatkozó adatok közlése a táblák egy részében kerületenként történt. A közigazgatási kerületeken belül a 4.6—4.10 sz. táblák a kerületek jellemző részeire, az ún. kerület részekre vonatkozó adatokat is tartalmaznak. A felsorolt kerületrészek között a beépítettség és jelleg szempontjából sok a hasonló vagy teljesen azonos típusú. Az azonos jellegű kerületrészeket—bizonyos esetekben pedig teljes kerületeket (I., IV., V., VII., X., XV., XVIII. és XIX.) — övezetekbe soroltuk. Az övezetek tehát — a kerületek, illetve kerületrészek területi elhelyezkedésétől függetlenül — a főváros azonos jellegű részeit foglalják össze. A kerületrészeket a következő hat övezetbe soroltuk: Bérház jellegű övezet jele A Belső gyári jellegű övezet „ B Külső „ „ „ „ G Családi ház „ „ ,, D Villanegyed „ E Falusias jellegű övezet „ F A bérház jellegű övezetbe soroltuk azokat a kerületrészeket (lakótelepeket), amelyekre főleg a nagy tömbökben épített, többemeletes lakóépületek jellemzők. A belső gyári jellegű övezetbe a főváros belső kerületeiben (III., IX., X., XI., XIII.) bérházakkal vegyesen telepített gyári kerületrészek tartoznak. A külső gyári jellegű övezetbe tartoznak a fővároshoz későbben csatolt olyan külső kerületek(IV., XIX.) és a XX., XXI. kerület olyan részei, amelyekben a gyártelepek családi házak közé ékelődnek. A családi ház jellegű övezet főleg a külső kerületek földszintes (többségében egy-két lakásos) házakkal beépített, részeiből áll. A villanegyedbe tartoznak a kerületek olyan részei, amelyekben a családi házaknál nagyobb (a bérházaknál kisebb), többségében kertes épületek vannak. A falusias jellegű övezet a főváros külső kerületeinek szétszórtan — a községekhez hasonlóan — épült és mezőgazdaságilag hasznosított területtel vegyes részeiből áll. 495