1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)
IV. A fogalmak magyarázata
Népgazdasági ág, foglalkozási ág A kötetben közölt Népgazdasági ág, foglalkozási ág 2.3 2.4, 2.5 2.6, 2.7, 2.8, 2.9, 2.10 Népgazdasági ág, foglalkozási ág táblák foglalkozási ági csoportosítása Oktatás, nevelés Oktatás, nevelés Oktatás, nevelés Óvodák Alsófokú oktatás Ipari stb. tanuló oktatás Középfokú oktatás Felsőfokú oktatás Tanfolyamok, szakoktatás Diákotthonok, gyermekotthonok, védőotthonok Magánoktatás Oktatás, nevelés, művelődés, sport Művelődés Művelődés, sport Művelődés Múzeumok Könyvtárak, levéltárak Kulturális, tudományos kutatóintézetek Művészet, irodalom Kultúrotthonok Sport és testnevelés Párt- és tömegszervezetek Párt- és tömegszervezetek Sport és testnevelés Párt- és tömegszervezetek Párt- és tömegszervezetek Egyéb Ipari Tanuló Intézetek növendékei Napszámosok, alkalmi munkások Egyházi szervek Nyugdíjasok Egyéb inaktív keresők Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak Foglalkozás nélküliek Egyéb Egyéb Egyéb A néjjességre vonatkozó táblázatokban a közületi eltartottak a nyugdijasokkal együtt szerepelnek. Ipari, illetve mozőgazdasági jellegűek azok a települések, amelyek népességének (vagy keresőinek) legalább 40%-a az „Ipar, Építőipar", illetve a „Mezőgazdaság" népgazdasági ághoz tartozik. FOGLALKOZÁSI VISZONY A foglalkozási viszony szerinti részletezés a népességet — a termelőeszközökhöz való viszonyuk alapján — az alábbiak szerint csoportosítja: Alkalmazásban állók Termelőszövetkezeti tagok Önállók Segítő családtagok Nyugdíjasok Alkalmazásban állók: az állami vállalatokkal, hivatalokkal, intézményekkel, termelőszövetkezetekkel, önállókkal stb. munkaviszonyban álló személyek, akik végzett munkájukért bért vagy fizetést kapnak. Az alkalmazásban állók közé tartoznak a napszámosok ós az alkalmi munkások is. Termelőszövetkezeti tagok: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, termelőszövetkezeti csoportokban, a kisiparig háziipari szövetkezetekben dolgozók, akik a szövetkezeti vagyon közös tulajdonosai. Nem kerültek ebbe a kategóriába a földművesszövetkezetek, a különféle munkaközösségek, szakcsoportok és a szövetkezeti központok dolgozói, továbbá a szövetkezetek alkalmazottai sem. Önállók: az egyénileg dolgozó parasztok, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, fuvarosok, a szabadfoglalkozásúak (önálló orvos, művész, író, mérnök stb.), albérlő- és ágybérlőtartók, a földtulajdonuk bérbeadásából, vagyonukból élők és hasonlók. Az önálló gazdák közé kerültek azok a mezőgazdasági napszámosok is, akiknek 400 •-ölnél nagyobb gazdaságuk volt, továbbá a magukat munkanélkülinek valló személyek, akiknek saját kezelésű földjük (gazdaságuk) volt. Segítő családtagok Önállók segítő családtagjai: az önálló gazdáknak, kisiparosoknak, kiskereskedőknek stb. azok a családtagjai, akik az önálló személy gazdaságában, műhelyében fizetés nélkül rendszeresen segítenek. Amennyiben önálló gazda 3 kh-nál nagyobb gazdaságában az összeírás során nem tüntettek fel segítő családtagot és volt a családban foglalkozás nélküli (háztartásbeli, eltartott) 1905—1945. években született nő, vagy 1900—1945. években született férfi, azok közül egy személy (8 kh-nál nagyobb gazdaságban kettő) segítő családtagnak minősült. (Ha a családban három vagy több 1946-ban vagy később született gyermek volt, az anya nem minősült segítő családtaggá, továbbá a testi vagy szellemi fogyatékos családtagok sem.) Termelőszövetkezeti tag háztáji gazdaságában segítő családtagok: akik a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában vagy a termelőszövetkezetben végzett munkájában segítenek. Kétlakiak segítő családtagjai: az ipari, kereskedelmi stb. főfoglalkozású, de egyben gazdasággal is rendelkező személyeknek azok a családtagjai, akik a gazdaság művelésében segítenek. (Az előző népszámlálás alkalmával a segítő családtagok számában termelőszövetkezeti tagok és kétlakiak segítő családtagjai nem szerepeltek.) 489
