1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.d. Bács-Kiskun megye személyi és családi adatai (1961)

IV. A fogalmak magyarázata

önálló és segítő családtag önálló és segitő családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag c) 1 kat. holdnál kisebb gazdasággal 1—5 kat. hold gazdasággal 5- 8 „ „ „ d) 8-10 „ 10-25 „ 25 kat. hold és nagyobb gazdasággal Egyéb önálló és segítő családtag Vagyonából élő Nyugdíjas Nyugdíjas fizikai dolgozó ós özvegye Nyugdíjas szellemi dolgozó ós özvegye Közületi eltartott a) Az ismeretlen foglalkozásúakkal együtt. — b) A segitő csal nélküli mezőgazdasági önállókkal is segitő családtagjaikkal együtt. Mezőgazdasági önálló ós segítő családtag c) Egyéb önálló és segítő családtag Nyugdíjas és egyéb együtt. — c) A két la kink segitő családtagjaival együtt. — d) A gazdatáj CSALÁDI ADATOK A család-feldolgozások szempontjából a népesség három csoportra bontható: 1. családban élők 2. családtöredékekben élők 3. intézeti háztartások tagjai Az intézeti háztartások tagjait a család-jeldolgozások nem tartalmazzák. CSALÁD A család a házastársi, továbbá vérségi felmenő, lemenő ós oldalági rokonsági, valamint örökbefogadási kapcsolatban álló és ténylegesen együttlakó személyek közül az ún. „családmag" tagjainak és a családmaghoz tartozó, de külön családmagot nem alkotó rokonoknak a közössége. („Családmag" a házaspár gyermek nélkül vagy gyermekkel ós az egy szülő gyermekkel.) Eszerint tehát családot alkotnak az együttólő a) házaspárok és gyermekeik, b) özvegy, elvált vagy különváltan élő szülők és gyermekeik (ún. „egy szülő gyermek") ós a velük közös háztartásban élő bármilyen rokonok, amennyiben nincs ugyanott lakó házastársuk vagy gyermekük, (az utóbbi esetekben ugyanis külön családot alkotnak). Pl. Egy család házaspár, bármelyik házasfél egyik szülőjével vagy mindkét házasfél egy-egy szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél egy vagy több testvérével. Két család házaspár, bármelyik házasfél mindkét szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél özvegy vagy elvált szülőjével és annak egy vagy több nem házas gyermekével. A családok a törvényes házasságkötés nélkül együttélő élettársi közösségeket is tartalmazzák. Gyermek: a nem házas (nőtlen, hajadon, özvegy, elvált), vagy házastársa nélkül szüleivel (szülőjével) együttólő „gyermek" családi állású személy, tekintet nélkül a korára. (Az összeírás során bármilyen korú személyt gyermeknek kellett minősíteni, ha az apja vagy az anyja volt a családfő.) A gyermekek száma tartalmazza az örökbefogadott, a nevelt, a házasságon kívül született gyermekeket, továbbá a szülő nélkül, nagyszüleivel (nagyszülőjével) együttólő unokákat is. (Ennek megfelelően az egy nagyszülő és unoka összetételű családokat is az „egy szülő gyermekkel" csoport tartalmazza.) Rokon: a) felmenő rokonok a házastársak szülei (apa, anya ill. após, anyós), nagyszülei, dódszülei; b) egyéb rokonok a felmenők kivételével a házastársak oldalági vagy bármilyen más rokonai (testvér, nagybácsi, nagynéni, sógor, sógornő, unokatestvér stb.). (A rokonok azonban a családhoz csak akkor tartoznak, ha nincs velük együttélő házastársuk vagy gyermekük; ebben az esetben ugyanis külön családot képeznek.) Generációk száma: a családban együttélő felmenő és lemenő rokonsági kapcsolatban álló nemzedékek száma. a) Egy-generációs család: házaspár gyermek nélkül és felmenő rokon nélkül. b) Két-generációs család: házaspár gyermekkel, felmenő rokon nélkül; házaspár gyermek nélkül, felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel, felmenő rokon nélkül. c) Három-generációs család: házaspár gyermekkel ós felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel ós felmenő rokonnal. 261