1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.d. Bács-Kiskun megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

E kisebb mérvű változások következtében a keresők népgazdasági ágankénti összetétele a következőképpen alakult: Százalékos megoszlás Népgazdasági ág jg49 jg6

0 Mezőgazdaság 72,3 62,2 Ipar 8,5 12,2 Építőipar 1,4 4,0 Közlekedés 1,6 3,3 Kereskedelem 3,4 4,0 Egyéb népgazdasági ágak 12.8 14,3 Ebből: nyugdíjas 3,1 3,7 Összesen 100,0 100,0 A megye minden egyes községe mezőgazdasági jellegű. A községekben a mezőgazdasági keresők száma 1949 óta nem változott — csak a városokban csökkent —, a mezőgazdasági népesség azonban az elvándorlás, illetve más népgazdasági ágba való átáramlás következtében közel 54 000 fővel csökkent. A 108 község közül 42 községben a mezőgazdasági népesség aránya 80% felett, 54 községben 60—80% között és 12 községben 40—60% között volt. A keresők népgazdasági ági összetételének változásával együtt módosult a népesség népgazdasági ági összetétele is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma — a keresőkénél nagyobb mértékben — 417 000-ről 347 000-re, 17%-kal csökkent. A mezőgazdasági népesség elvándorlását tükrözi a 100 mezőgazdasági keresőre jutó eltartottak számának nagyarányú csökkenése is. amely 1960-ban 76 volt az 1949. évi 106-tal szemben. Az ipari-építőipari népesség száma 43 000 fővel, 66%-kai emelkedett. A népgazdasági ági összetétel változásához hasonlóan módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele, azonban a többi megyéhez képest kisebb mértékben. Az önállók és segítő családtagok 1949. évi 67%-os aránya 1960-ra 50"%-ra csökkent, az alkalmazásban állók aránya 30%ról 39%-ra emelkedett, a termelőszövetkezeti tagok részaránya pedig 1960. január 1-én 8%-ot tett ki. Az alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok közül 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 17, 1960-ban 22 szellemi dolgozó jutott. A keresők foglalkozási viszony szerinti megoszlása a következőképpen alakult: Foglalkozási viszony Alkalmazásban álló Termelőszövetkezeti tag Együtt Ebből : fizikai dolgozó szellemi dolgozó Önálló Segítő családtag Nyugdíjas Összesen Százalékos megoszlás 1949 1960 29,6 39,2 7,6 29,6 46,8 25,2 38,4 4,4 8,4 43,8 28,0 23,5 21,5 3,1 3,7 100,0 100,0 A mezőgazdasági önállók és segítő családtagok együttes aránya az 1949. évi 84%-ról 75%-ra, kis mértékben csökkent, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya pedig 1960. január 1-én 9% volt. Erősen csökkent az önállók és segítő családtagok aránya az ipar-építőiparban (37%ról 10%-ra) és főképpen a kereskedelemben (67%-ról 5%-ra). A megye keresőinek nagyobb része, 53%-a a magánszektorhoz, 47%-a a szocialista szektorhoz tartozott (ezen belül állami szektor 36%, szövetkezeti szektor 11%). Az egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részesedése a mezőgazdaságban volt a legnagyobb (79%), de számottevő volt még a szolgáltatásban (33%) és az ipar-építőiparban is (13%). A keresők között a 30 évnél fiatalabbak aránya az egyes népgazdasági ágak közül az iparban és az építőiparban a legmagasabb (egyaránt 43%), a közszolgálat 37, a közlekedés 35 és a kereskedelem 34%-ával szemben. A mezőgazdaság keresői — mint általában — Bács-Kiskun megyében is a legidősebbek (39%-uk 50 éves és idősebb), de nem olyan mértékben, mint a kevésbé mezőgazdasági jellegű megyékben, amelyekben a két népszámlálás között a fiatalabb korú mezőgazdasági népesség elvándorlása nagyobb mérvű volt. A fizikai dolgozók közül a szak-, betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb, 39%-uk 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fizikai dolgozóiból 30 évnél fiatalabb 22%, 50 évnél idősebb 39%. 14