1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.d. Bács-Kiskun megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Ezzel szemben az érettségizett férfiak száma egynyolcaddal haladja meg a nőkét, az egyetemi oklevelet szerzett férfiak száma pedig három és félszerese a nőkének. A 7 éves és idősebb férfiak 4,8%-a, a nők 5,9%-a nem ír, nem olvas. Az iskolai végzettség nemenkénti alakulása a következő: Nem ]0 éves nem ír, nem olvas, ill. csak olvas 15 éves 18 éves 25 éves én idősebb népességből legalább az egyetemi általános iskola legalább (főiskolai) 8 osztályát érettségizett oklevelet végezte szerzett százalékban Férfi 3,9 2-5,2 6,3 2,2 Nő 5,3 23,6 3,8 0,5 Együtt 4,6 24,4 5,0 1,3 A kor előrehaladtával csökken az iskolázottság. A negyven, méginkább az ötven éven felüli népesség iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 20—29 évesek 34%-a végezte el, az 50—59 éveseknek azonban csak 5%-a (a 20—39, ill. 40—59 éveseknél ez 25% és 6%). Ugvanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 7,0%, ill. 1,5% (5,2% és 2,0%). Az egyetemi oklevéllel rendelkezők 85%-a produktív korú. A mérnöki oklevéllel rendelkezők csaknem háromnegyede, a mezőgazdasági oklevelesek kétharmada, a tanári oklevelesek 59%-a és az orvosi oklevéllel rendelkezőknek 45%-a negyven évesnél fiatalabb. A 4823 oklevelet szerzett közül legtöbb a tanári oklevéllel rendelkező. Az oklevelesek 37%-a tanári, 5%-a mérnöki, 10%-a mezőgazdasági és 10%-a orvosi oklevelet szerzett. Az összes oklevelesek majdnem egynegyede, a tanári okleveleseknek majdnem fele, az orvosi diplomások és a mezőgazdasági oklevelesek egyaránt egynyolcada, az egyéb okleveleseknek pedig 8%-a nő. A kiskunfélegyházi, kiskunhalasi és a kecskeméti járások népességének legalacsonyabb az iskolázottsága. Itt mind az alsó, mind a közép- és felsőfokú iskolát végzettek aránya elmarad a többi járás iskolázottsági szintjétől; jóval magasabb az analfabéták aránya is. Legmagasabb iskolázottsága a dunavecsei, kiskőrösi és bácsalmási járások népességének van. Az általános iskola 8 osztályát és a középfokú iskolát végzettek aránya a városokban kétszer, illetve háromszor annyi, mint a községekben, viszont alacsonyabb az analfabéták aránya. A kiskunfélegyházi járásban 2%, a dunavecsei járásban pedig 4% az érettségizettek aránya, azonban Kiskunfélegyházán 7% és Baján 12%. Egyetemi (főiskolai) oklevelet a dunavecsei járásban 1,1%, a bácsalmási járásban 0,9% szerzett, ezzel szemben Baján — a volt megyeszékhelyen — 3,1% és Kalocsán, ill. Kecskeméten 3,3%. A városok közül Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas népességének iskolázottsága jóval alacsonyabb, mint Bajáé, Kalocsáé vagy Kecskemété. Legmagasabb Baja népességének az iskolázottsága. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A megyében a népesség 2,7%-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek és 1,1%-a más nemzetiségűnek. A 15 700 nem magyar anyanyelvű személyből 7500 németnek, több mint 5700 délszlávnak és közel 1800 cigánynak vallotta magát. A nem magyar anyanyelvű lakosság több mint kétharmada a bajai és bácsalmási járás területén él. Legtöbb a német anyanyelvű Nemesnádudvaron és Vaskúton (42%, ill. 28%). A délszláv anyanyelvűek közül legtöbb (1075 fő) a közel 3900 lakosú Katymáron él. A megye több településén vegyesen él együtt német és délszláv anyanyelvű népesség (Garán pl. a lakosság 20%-a délszláv, 15%-a német anyanyelvű). A cigány anyanyelvűeknek majdnem fele a városokban él. Legtöbb a cigány anyanyelvű Kiskunhalason (506 fő). A megye népességéből több mint 25 000-en németül, 7500-an horvátul, 3300-an szerbül és 6800-an egyéb délszláv nyelveken beszélnek. A német nyelven beszélők közül legtöbben Hajóson élnek, itt megközelítőleg a lakosság fele tud németül. A délszláv nyelveken beszélők zöme Bátyán, Dusnokon, Hercegszántón és Katymáron él. A megyében több mint 5400-an beszélnek szlovákul. Legtöbb a szlovákul beszélő Kiskőrösön (2252 fő) és Dunaegyházán (1153 fő). A községek közül 10-ben a német, 3-ban a horvát, 2-ben a bunyevác, egyben pedig a szlovák nyelvet beszélők száma meghaladja a népesség 20%-át. Kereső-eltartott arány 1960. január 1-én 317 600 fő — a megye népességének 54%-a — volt kereső. Ez az arány magasabb az országosnál. A keresők száma 13%-kal több, mint 1949-ben és közel 31%-kal több, mint 1930-ban. Az eltartottak száma 1949 óta 13%-kal csökkent. 12