1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.d. Bács-Kiskun megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A megye területe 8362 km

2, népességének száma 1960. január 1-én 586 084 fő volt. Területe az ország összterületének 9,0%-a, lakossága pedig az összlakosságnak 5,9%-a. Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb megyéje, népessége is Pest és Szabolcs-Szatmár megyék után a legtöbb. Népsűrűsége a népszámlálás időpontjában 14 fővel alacsonyabb volt, mint a megyék átlaga: 70 fő volt négyzetkilométerenként. A népesség fejlődése Az 1949 óta eltelt 11 év alatt a megye lakosságszáma — az elmúlt 90 év folyamán első ízben — csökkent (0,4%-kal). Ez az 1949. évi népességszámhoz képest 2522 fő fogyást jelent. Bács-Kiskun megyén kívül csak három megyében (Békés, Csongrád és Tolna) csökkent az utolsó 11 évben a népesség. Év A népesség szama a) Népsűrűség l km

z-re Tényleges szaporodás, ill. fogyás (—) az előző népszámláláshoz viszonyítva szám szerint %-ban 1869 322 972 38,6 1880 345 135 41,3 22 163 6,9 1890 391 206 46,8 46 071 13,3 1900 433 293 51,8 42 087 10,8 1910 484 063 5 7,9 50 770 11,7 1920 498 708 59,6 14 645 3,0 1930 541 141 64,7 42 433 8,5 1941 572 751 68,5 31 610 5,8 1949 588 606 70,4 15 855 2,8 1960 586 084 70,1 — 2 522 — 0,4 a) 1869-töl 1890-iy csak a polgári, 1900-tól az összes népesség. Az 1949 óta bekövetkezett vándorlási veszteséget (53 594 fő) az 51 072 fő természetes szaporodás nem tudta ellensúlyozni. 1949. és 1960. év között 1000 lakosra 87 fő természetes szaporodás és 91 fő elvándorlás jutott. A népesség területi megoszlása A népesség 29%-a él a megye 5 városában és 71%-a a 8 járás 108 községében. (1949-ben a városi népesség aránya 26% volt.) Az utolsó 11 év alatt a községek népessége 20 000-rel (5%) csökkent, míg a városoké közel 18 000-rel (12%) emelkedett. A városi népesség szaporodásának egyötödét bevándorlási többlet, négyötödét természetes szaporodás eredményezte. A járások közül legnagyobb arányban a bácsalmási járásban csökkent a népesség 1949 óta (13%). Ugyanakkor a városok közül Kecskemét lakossága 11 év alatt közel 10 000 fővel (17%) emelkedett. A városok népességszaporodásának több mint 50%-a ebben a városban történt. Kecskemét 66 842 főnyi népességszámával az ország hetedik legnagyobb városa. A természetes szaporodás (1949. január l-hez viszonyítva) a községekben 8,5%, a városokban 9,3%. 1949 óta a népesség szaporodása a következőképpen alakult: Terület A népesség száma 1949. 1960. Természetes Vándorlási szaporodás különbözet január 1. Községek Városok . összesen 436 061 152 545 588 606 416 016 170 068 586 084 36 894 14 178 51 072 1949—1959 —56 939 3 345 —53 594 Tényleges szaporodás, ül. fogyás (—) —20 045 17 523 — 2 522 A megyében — az alföldi jellegnek megfelelően — a népesség viszonylag kevés, nagylélekszámú községben tömörül. A népességnek 42%-a 10 000-nél nagyobb, 25%-a 3000 — 5000 lakosú községekben, illetve városokban él. 9