1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.c. Pest megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A keresők korcsoportonkónti megoszlása 1960-ban: Korcsoport A keresők százalékos megoszlása a nyugdíjasok a nyugdíjasok figyelembevételével figyelembevétele nélkül 14 éves 15—39 „ 40—59 „ 60 éves és idősebb Összesen 0,8 51,6 31,5 16,1 100,0 0,9 56.1 32,8 10.2 100,0 Az országos aránnyal egyezően a megyében a munkaképes korú férfiak majdnem egésze (97%-a), a munkaképes korú nők 51%-a kereső. A 60 éves és idősebb férfiak 93%-a aktív kereső, illetve nyugdíjas. A 15—24 éves nők 60%-a kereső, a 25—49 éves nők közül 48% . A munkaképes korú népesség kor és nem szerinti kereső aránya a következőképpen alakult: 100 azonos korú Korcsoport férfi nő közül kereső 15—39 éves 95 53 40—54 „ 99 45 55—59 „ 99 — Munkaképes korú együtt a) .... 97 51 Munkaképes kornál idősebb .... 93 40 a) Férfiaknál 15—59, nőknél 15—54 éves, Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a megye keresőinek 39%-a az ipar- építőiparhoz tartozott és 29%-a a mezőgazdasághoz. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma több mint kétszeresére emelkedett, a mezőgazdasági keresőké 20%-kai (31 000 fővel) csökkent. E változások következtében a mezőgazdasági keresők aránya 49%-ról 29%-ra esett ; ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 23%-ról 39%-ra emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya mérsékeltebben (összességében 28%-ról 32%-ra) nőtt. A nyugdíjasok száma 1949 óta több mint felével emelkedett és meghaladja a 35 000 főt. A keresők összes számának közel 100 000 főnyi emelkedését elsősorban az ipari keresők 74 000 főnyi emelkedése idézte elő. E változások folytán a keresők népgazdasági ágankénti összetétele a következőképpen módosult: Népgazdasági ág Mezőgazdaság lj>ar Építőipar Közlekedés Kereskedelem Egyéb népgazdasági ágak Ebből: nyugdíj as Összesen Százalékos megoszlás 1949 1960 48,6 29,6 20,4 33,3 2,8 5,4 5,9 7,1 3,5 4,7 18,8 19,9 6,7 8,5 100,0 100,0 Budapest vonzásának a kihatása nemcsak demográfiai vonatkozásokban, hanem a keresők számának nagyságában és népgazdasági ágankénti összetételében is megnyilvánul. A megye összes keresőinek közel egyharmada Budapestre jár dolgozni. A mezőgazdasági keresők figyelmen kívül hagyásával — akik természetszerűleg nem Budapesten dolgoznak — még szembetűnőbb Budapest vonzásának a kihatása: a nem mezőgazdasági keresőknek már közel felét, 45%-át foglalkoztatja a főváros. 15