1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.c. Pest megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Pest megye az ország legnépesebb és legsűrűbben lakott megyéje. Területe 6386 km-, az ország összterületének 6,9%-a, népességének száma 781 454 fő, az ország összlakosságának 7,8%-a. Népsűrűsége 122 fő négyzetkilométerenként, lényegesen magasabb az országos megyei átlagnál (84 fő). A népesség fejlődése Az 1949 óta eltelt 11 év alatt a megye lakosságszáma 14%-kai növekedett. Ez az 1949. évi népességszámhoz képest 95 000 fő szaporodást jelent. Tényleges szaporodás A népesség Népsűrűség az előző népszámláláshoz száma a) 1 km

2-re viszonyítva szám szerint %-ban 1869 330 025 51,7 1880 353 786 55,4 23 761 7,2 1890 395 076 61,9 41 290 11,7 1900 450 064 70,5 54 988 13,9 1910 524 240 82,1 74 176 16,5 1920 571 676 89,5 47 436 9,0 1930 634 418 99,3 62 742 11,0 1941 682 919 106,9 48 501 7.6 1949 686 883 107,6 3 964 0,6 1960 781 454 122,4 94 571 13,8 a) 1HH9-IŐI 1X90-ig csak n polgári, 1900-tól az ös*zex vJpettxég. A népesség tényleges szaporodásának több mint kétharmadát a természetes szaporodás, csaknem egyharmadát a bevándorlás okozta. Tizenegy év alatt 1000 lakosra 102 fő természetes szaporodás és 36 fő vándorlási többlet jutott . A népesség területi megoszlása Pest megye lakosságának 87%-a él a 11 járás 183 községében és csupán 13%-a a 4 városban. A városi népesség aránya egyike a legalacsonyabbaknak az országban: a megye városaiban 98 000 lakos él. A városok közül Szentendre — melynek lakosságszáma alig haladja meg a 10 000 főt — az ország legkisebb városainak egyike. A városi népesség 1949 óta 9%-kai, 1869 óta 75%-kal, a falusi népesség 1949 óta 15%-kal, 1869 óta 150%-kal nőtt. A megye 11 év alatti népességnövekedésének 8%-a a városokra, 92%-a a községekre jut. A tényleges szaporodásnak a városokban 18%-a, a községekben 27%-a bevándorlási többlet. A 11 járásból négy kivételével mindenütt több volt az oda-, mint az elvándorlók száma. A bevándorlási többlet legnagyobb (16%) a szentendrei járásban volt. A természetes szaporodás aránya 1949. január l-hez viszonyítva 10%, a községekben 11%, a városokban 7%. 1949 óta a népesség szaporodása a következőképpen alakult: A népesség száma Természetes Vándorlási Tényleges Terület 1949. 1960. szaporodás többlet szaporodás január 1. 1949—1959 Községek 596 588 683 262 63 177 23 497 86 674 Városok 90 295 98 192 6 479 1 418 7 897 összesen 686 883 781 454 69 656 24 915 94 571 A megye területének mintegy kétötöde alföldi tájjellegű. A ceglédi, dabasi és nagykátai járásban, valamint Cegléden és Nagykőrösön élt a népszámláláskor a megye lakosságának 32%-a. Ugyanezen a területen 11 évvel ezelőtt a népesség 35%-a lakott. E meglehetősen nagy kiterjedésű községül. városhatárokkal rendelkező települések átlagos népsűrűsége (km--ként 95 fő) jóval alatta marad a megye többi területe népsűrűségének. 9