1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.b. Fejér megye személyi és családi adatai (1961)
IV. A fogalmak magyarázata
EGYÉNI GAZDASÁG Egyéni gazdasággal rendelkezőnek számítottak mindazok, akik földtulajdonukon vagy bórbevett földön vagy illetményföldön gazdálkodtak. (A háztáji gazdaság ebből a szempontból nem számított gazdaságnak.) A gazdasággal rendelkezők a vonatkozó táblázatokon két csoportra oszlanak: a főfoglalkozású egyéni gazdálkodókra, vagyis a mezőgazdaságban kimutatott „önálló földműves"-ekre és az egyéb főfoglalkozású, de emellett gazdasággal rendelkezőkre, az ún. kétlakiakra, akik nem a mezőgazdaságban, hanem főfoglalkozásuknak megfelelő népgazdasági ágban kerültek kimutatásra. Az összeírás során a családtagok földjét összevontan a családfőnél kellett kimutatni, még akkor is, ha a földterület esetleg külön-külön az egyes családtagok tulajdonában vagy bérletében volt. Ezért a gazdasággal rendelkezők száma, nem a gazdasággal rendelkező személyek, hanem lényegében a gazdasággal rendelkező családok, illetve családfők számát jelenti. (Nem kellett a családhoz tartozó rokon földjét a családfőnél kimutatni, ha az ún. „szűk" család — családfő, feleség, gyermek — nem rendelkezett földdel, vagy ha a családfő termelőszövetkezeti tag volt.) A gazdasággal rendelkezőket a táblázatok általában gazdaság-nagyságcsoportonként mutatják ki, amelyekben a nagyságcsoportok felső határával egyező nagyságú gazdaságok mindig a magasabb csoportba kerültek (tehát pl. a 2 kh 1599 Q-öl gazdasággal rendelkező személy az 1 —3kh csoportba, a 3 kh gazdasággal rendelkező a 3 — 5 kh gazdaság-nagyságcsoportba tartozik). EGYÉNI FOGLALKOZÁS Az egyéni foglalkozás a keresőknek az a tevékenysége, amelyet az összeírás időpontjában rendszeresen, megélhetésük főforrásaként folytattak. A kereső népesség a bevallott egyéni foglalkozás jellege alapján — általában az iskolai végzettségtől, beosztástól ós munkáltatótól (foglalkozási ágtól) függetlenül — került a megfelelő egyéni foglalkozási főcsoportokba. Ennek megfelelően az azonos foglalkozást folytatók azonos egyéni foglalkozási főcsoportba kerültek. (Az ipari tanulók a tanult szakmának megfelelő egyéni foglalkozási csoportban, illetve főcsoportban szerepelnek.) Az egyéni foglalkozás főcsoportjai a következők : Fizikai foglalkozásúak főcsoportjai : Mezőgazdasági jellegű foglalkozásúak : a növénytermelők, kertészek, állattenyésztők ; állatgondozók és hasonlók, az önálló gazdálkodók és segítő családtagjaik, továbbá a mezőgazdasági napszámosok. Ipari jellegű foglalkozásúak : a lakatosok, kovácsok, asztalosok, műszerészek és más olyan fizikai dolgozók, akik az ipari termékek előállításával, javításával kapcsolatos tevékenységet folytatnak. Építőipari jellegű foglalkozásúak : azok, akik építkezések, tatarozások lebonyolítását végzik. Szolgáltatási jellegű foglalkozásúak : a vegytisztítók, szópségápólók, fényképészek ós hasonlók. Kereskedelmi, vendéglátóipari jellegű foglalkozásúak : az üzletvezetők, a kereskedelmi elárusítók, beszerzők, felszolgálók stb. Közlekedési, hírközlési jellegű foglalkozásúak : a közlekedési eszközök vezetői, azokon a jegyek árusítói és ellenőrei, a postai kézbesítők stb. Vegyes foglalkozásúak : a segédmunkások, — akik az előbbi csoportokba tartozó fizikai dolgozók mellett kisegítő munkát végeznek —, a háztartási alkalmazottak, a hivatalsegédek, portások, őrök. Az ipari, építőipari, szolgáltatási, kereskedelmi, közlekedési jellegű foglalkozásúak csoportjaiba az önállókon és segítő családtagokon kívül csak a szak- ós betanított munkások, bedolgozók, ipari, építőipari stb. tanulók kerültek. A segédmunkások a vegyes foglalkozásúak között szerepelnek. Szellemi foglalkozásúak főcsoportjai: Műszaki irányítók és szakalkalmazottak : az ipar, építőipar, mezőgazdaság, közlekedés műszaki (szakmai) irányítói és hasonló műszaki dolgozói (főmérnökök, üzemmérnökök, tervezők, szerkesztők, művezetők, agronómusok, üzemegységvezetőlc, vasúti forgalmi szolgálattevők ós hasonlók). Kulturális, egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak : a tanárok, oktatók, ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, művészek, tudományos kutatók stb., továbbá a felsorolt foglalkozásokhoz kapcsolódó szakalkalmazottak, mint pl. az ápolónők, szülésznők, asszisztensek ós hasonlók. Államigazgatási és gazdasági vezetők : az államigazgatás központi szerveinek és a tanácsoknak irányítói; az ipari, építőipari, kereskedelmi vállalatok vezetői, a szövetkezetek elnökei ; a főkönyvelők ; a párt- ós tömegszervezoti funkc ionáriusok. Irodai dolgozók, államigazgatási szakalkalmazottak-, az adminisztratív munkát végző dolgozók, így a könyvelők, vállalati statisztikusok, előadók, pénztárosok (bolti stb. pénztárosok is), gépírók ós hasonlók. Ismeretlen foglalkozásúak: azok a keresők, akik foglalkozásukat egyáltalán nem vagy nagyon hiányosan jelölték meg. Nyugdíjasok, járadékosok és egyéb inaktív keresők: a saját és özvegyi jogon nyugdíjas személyek, attól függetlenül, hogy korábban milyen foglalkozást folytattak, továbbá az egyéb inaktív keresők, mint pl. az albérlő-, ágybórlőtartók ós hasonlók. Az egyéni foglalkozási táblákban használt k. m. n. jelölés külön megnevezés nélkülit jelent. 221
