1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.b. Fejér megye személyi és családi adatai (1961)
IV. A fogalmak magyarázata
Ipari érettségi : a 3 osztályos felsőipariskola, a 4 osztályos ipari középiskola, gimnázium, technikum, műszaki középiskola; Mezőgazdasági érettség i : a 3 és 4 osztályos mezőgazdasági középiskola, gimnázium, technikum, kertészeti középiskola, kertészeti tanintézet; Tanítói stb. képesítő : tanitó- (nő) képző, pedagógiai gimnázium, sportgimnázium, tanítói liceum ; Óvónői képesítő: a 2—4 osztályos (kisded-) óvónőképző; Művészeti érettségi : az Iparművészeti Iskola, Képzőművészeti Főiskola (rajztanári nélkül), Színművészeti Akadémia, Zeneakadémia (zenetanári nélkül), Állami Balettiskola, Állami Artistaképző gimnázium, művészeti gimnáziumok. Az ismeretlen végzettségű személyek száma az iskolai végzettséget tartalmazó táblákon az „általában ír, olvas" rovatban szerepel. Az egyetemi (főiskolai) végbizonyítványt szerzettek adatait pedig az „egyetemre (főiskolára) járt, de oklevelet nem szerzett" megfelelő kategóriák tartalmazzák. GYERMEKSZÁM A házas nők összes gyermekeinek száma, a halvaszületett gyermekekkel együtt. ANYANYELV A népszámlálási adatszolgáltatás során minden befolyástól mentesen azt a nyelvet kellett anyanyelvként megjelölni, amelyet az illető személy beszélt, ós anyanyelvének vallott. Az ún. „egyéb délszláv" anyanyelvűek száma csak a bunyevác, sokác, szlovén és vend anyanyelvűek számát tartalmazza. Ugyanúgy az ezeket a nyelveket beszélők tekintendők az „egyéb délszláv" nyelven beszélőknek. Az idegen nyelven beszélő személyek egy része több nyelven is beszél anyanyelvén kívül. A nyelvtudási adatoknál ezek a személyek valamennyi általuk beszélt nyelvnél számba vannak véve. KÜLTERÜLETI LAKOTTHELY A község (város) közigazgatási határa ós belterületi határvonala közötti területen fekvő lakotthelyek az 1960. január 1-i közigazgatási beosztásnak megfelelően. A belterületi határvonal megállapítása az 1300/1949. Korm. sz. rendelet alapján történt, figyelemmel az azóta bekövetkezett változásokra. A külterületi lakotthelyek között szerepelnek mindazok a nem mezőgazdasági jellegű települések is (bánya-, ipari-, üdülőtelepek stb.) amelyek a község (város) belterületével szorosan nem függnek össze és a beépített terület szélétől 500 méterre vagy ennél távolabb fekszenek, bár közigazgatásilag a község (város) belterületéhez tartoznak. A külterületi lakotthelyek között külön egységet képeznek a teljesen magányos vagy szétszórt tanyák, szolgálati őrhelyek (erdőőrház, vasúti őrház, gátőrház), állami gazdaságok, termelőszövetkezetek stb. A csoportos (sűrű tanyás) települések nem külön-külön tanyánként, hanem általában összevontan nagyobb területi egységenként képeznek egy-egy külterületi lakotthely egységet. Azok a külterületi települések, amelyekben a népszámlálás időpontjában senki sem tartózkodott (nyaralók, tanyák, szolgálati épületek, üdülők stb.) a külterületi lakotthelyek között ugyancsak szerepelnek. KERESŐ — ELTARTOTT Keresők a fizetéssel, jövedelemmel rendelkező személyek, tehát a vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek, önállók stb. alkalmazottai; a termelőszövetkezeti tagok; az önállók (egyénileg gazdálkodók, önálló iparosok és kereskedők, szabadfoglalkozásúak); a segítő családtagok (az önállók, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, valamint az ún. kétlakiak segítő családtagjai); továbbá a napszámosok. A keresők számában szerepelnek a népszámlálás időpontjában állást változtató (átmenetileg munkaviszonyban nem álló) személyek és az ipari (kereskedelmi, mezőgazdasági stb.) tanulók is. A felsorolt aktív keresők mellett a keresők közé számítanak az „inaktív" keresők is, vagyis azok, akik kereső foglalkozást nem folytatnak, de keresettel rendelkeznek. Ilyenek a nyugdíjasok, a járadékosok és a vagyonukból élők (föld bérbeadásából élők, albérlő-, ágybérlőtartók stb.). Eltartottak, akik keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, tehát a keresők említett csoportjaiba nem sorolhatók. Ilyenek a nem kereső háziasszonyok, a nem kereső többi női családtagok (háztartásbeliek), a 14 éven aluli gyermekek, a) a keresettel nem rendelkező iskolai tanulók, az egyetemi és főiskolai hallgatók (ösztöndíjasok is), a nem kereső idős, beteg, rokkant személyek, valamint az úgynevezett közületi eltartottak. a) A rum kereső 14 éves gyermekek is. 213
