1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.b. Fejér megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A 2 tagú családoknak 30%-ában keres mindkét családtag, a 3 tagú családok között a 3 keresős családok aránya 7%, a 4 tagú családoknak már nem egészen 2%-ában keres mind a négy családtag. A 100 családra jutó keresők száma az 1949. évi 153-ról 157-re emelkedett, a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma pedig 145-ről 117-re csökkent. A városok kedvezőbb foglalkoztatottsági viszonyai a kereső-eltartott arányban is tükröződnek; 100 kereső családtagra Székesfehérvárott 85, Sztálinvárosban 98 eltartott, a megye községeiben átlagosan 127 eltartott jut. Ä családok társadalmi-gazdasági összetétele A megye nagymértékű iparosodását mutatja a családok társadalmi-gazdasági összetétele is. Azoknak a családoknak a száma, amelyekben a családfő alkalmazásban álló, közel háromszorosára emelkedett és az 1949. évi 28%-kal szemben az összes családoknak 61%-át teszi ki. Ugyanakkor az önállók családjainak aránya — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag — 66%-ról 12%-ra csökkent. Az összes családok 21%-ában a családfő termelőszövetkezeti tag. Jelentősen megnövekedett mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók családjainak száma és részaránya is ; az előbbieké 23%-ról 71%-ra, az utóbbiaké 5%-ról 11%-ra. Az átlagos családnagyságban 1949-hez képest a legjelentősebb változás a mezőgazdasági önállók csoportjában történt; a 100 családra jutó családtagok száma 392-ről 294-re csökkent. Emelkedés csupán az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók csoportjában volt (352-ről 387-re). Az átlagos gyermekszám az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozóknál a legnagyobb : 100 családra 188 gyermek jut. A nyugdíjasokat figyelmen kívül hagyva, a legkevesebb gyermek a mezőgazdasági önállók családjaiban van, amelyekben a családonkénti átlagos gyermekszám alig haladja meg az egyet. Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is. Az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 100 családra átlag 147, a mezőgazdasági önállók családjaiban 50 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma valamennyi társadalmi rétegnél emelkedett, jelentősebb mértékben (37 keresővel) — a csekély számú 25 kat. holdnál nagyobb gazdasággal rendelkezők családjait figyelmen kívül hagyva — az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjainál. 100 családra a legtöbb kereső a mezőgazdasági önállók családjaiban jut (átlagosan 190). A családokban a keresők és eltartottjaik aránya — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjai kivételével — valam3nnyi társadalmi rétegnél csökkent, legnagyobb mértékben — 78 eltartottal — a mezőgazdasági önállók és segítő családtagjaik családjainál. 100 kereső családtagra a legtöbb eltartott az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban jut (171). Háztartások A megyének a családokban és családtöredékekben élő 343 892 lakosa 104 138 háztartásban tömörül. Ennek 86,8%-a ún. „család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló ,,nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 91%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások 93,4%-a egycsaládos, 6,4%-a pedig kétcsaládos. Háromcsaládos háztartás összesen 129, ennél nagyobb pedig mindössze 8 van a megyében. A „család"-háztartások több mint háromnegyede 2—4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya alig 2%. A háztartások átlagos nagysága a „család"-háztartásokban nem sokkal haladja túl az átlagos családnagyságot; 100 „család"-háztartásra átlagosan 364 személy jut; a kétcsaládos háztartásokra 555, a háromcsaládos háztartásokra 833. A háztartásoknak is több mint a felében (54%-ában) csak egy kereső, közel egyharmadában két kereső van, három és több kereső már csak minden nyolcadik háztartásban található. A kereső-eltartott arány a háztartásokban valamivel kedvezőbb, mint a családokban; 100 háztartásra 159 kereső és 100 kereső személyre 108 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele megközelítően azonos a családokéval. Az alkalmazásban álló fizikai dolgozók és a termelőszövetkezeti tagok háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, a mezőgazdasági önállóké, alkalmazásban álló szellemi dolgozóké és a nyugdíjasoké valamivel magasabb, mint a családoké. Külterületi népesség A megyében 935 külterületi település van, amelyeknek több mint negyede a székesfehérvári járás területére esik. Legkevesebb külterület a móri járásban van. Sztálinvároshoz 24, Székesfehérvárhoz 34 külterületi település tartozik. A megye népességének 14%-a, 50 000 fő él a külterületeken. A külterületek közül a legtöbb (78%) mezőgazdasági jellegű település, ezeken él a külterületi népességnek 90%-a. Ipari-építőipari jellegű külterület a megyében 28 van, ebből bányászati jellegű 10. 18