1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.b. Fejér megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Családi állapot A megye népességének családi állapot szerinti megoszlásában az elmúlt évtized alatt lényeges változás állt be. A nőtlenek, hajadonok aránya számottevően csökkent, a házasoké és az elváltaké nőtt. A házasok aránya közel jár az országos átlaghoz, az elváltaké alacsonyabb. A megye 15 éves és idősebb népességének 69%-a házas és 1,3%-a elvált (e két arány 1949-ben 62, illetve 0,7% volt). A házasok száma 11 év alatt 45 000-rel, 34%-kai, az elváltaké 1800-zal, 115%-kal nőtt. 1949-ben és 1960-ban a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása a következőképpen alakult: 1949 1960 Ebből Ebből Családi állapot A népessé] g férfi nő A népesség férfi nő százalékban Nőtlen, hajadon 26,4 31,2 21,8 20,4 24,1 16,9 Házas 62,0 63,9 60,4 69,0 71,5 66,7 özvegy 10,9 4,3 16,9 9,3 3,4 14,8 Elvált 0,7 0,6 0,9 1,3 1,0 1.6 Öaszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100.0 A házasok és az özvegyek aránya a megye városaiban némileg alacsonyabb, az elváltaké azonban közel kétszerannyi, mint a községekben. A megyében 100 házas nőnek átlagosan 250 gyermeke született. Az átlagos gyermekszám a községekben 266, a két városban — külön-külön is — 199. A házas nők 23%-ának egy, 27%-ának két gyermeke született. A 3—5 gyermekes nők aránya 29, a 6 és többgyermekeseké 9%. Minden nyolcadik házas nő gyermektelen. Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta nagymértékben emelkedett. Az általános iskola nyolc osztályát végzettek száma kétszerese volt az 1949. évinek, 122%-kal volt magasabb az érettségizettek és 137%-kal magasabb az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzettek száma, mint 11 évvel ezelőtt. A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 3,5%-ról 2,2%-ra csökkent. Jelenleg a megye 15 éves és idősebb népességének közel egyharmada végezte el legalább az általános iskola nyolc osztályát (1949-ben csak egyhatoda). Az utolsó 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 3%-ról 6%-ra növekedett, a 25 éves és idősebb népességből az egyetemi oklevelet szerzettek aránya 1%-ról 1,8%-ra nőtt. A nők iskolai végzettsége alacsonyabb a férfiakénál. A 10 éves és idősebb férfiak 1,7%-a, a nők 2,7%-a nem ír, nem olvas. Az érettségizett férfiak aránya közel kétszerese, az egyetemi oklevelet szerzett férfiak aránya négyszerese a nőkének. Az iskolai végzettség nemenkénti alakulása a következő: Nem 10 éves nem ir, nem olvas, ill. csak olvas 15 éves 18 éveei 25 éves és idősebb népességből legalább az egyetemi általános iskola legalább (főiskolai) 8 osztályát érettségizett oklevelet végezte szerzett százalékban Férfi Nő . 1,7 2,7 összesen 31,0 27,8 29,3 9,ó 4,5 6.3 2,9 o,r 1,8 Az életkor emelkedésével csökken az iskolázottság. Az ötven éven felüli népesség iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Amíg pl. az 50—59 évesek 6,5%-a, addig a 20—29 évesek 37%-a végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Ugyanezeknél a korosztályoknál az érettségizettek aránya 1,8%, illetve 7,6%. Az egyetemi oklevéllel rendelkezők közel 90%-a produktív korú, illetve jóval több mint fele negyven éven aluli. A mérnökök több mint 80%-a, az orvosoknak fele, a tanárok közel kétharmada negyven évesnél fiatalabb. A 380Ü egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett közül legtöbb a tanári oklevéllel rendelkező; 30%-a tanári, 18%-a mérnöki, 9%-a orvosi oklevelet szerzett. A tanárok majdnem fele, az orvosok egyhatoda nő. 11