1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.b. Fejér megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Fejér megye terület« 4402 km

2, népességszáma 1960. január 1-én 359 071 fő volt. A megye terület« az ország összterületének 4,7%-a, lakossága pedig az összlakosságnak 3,6%-a. A megye mind területnagyság, mind népesség szempontjából az ország közepes megyéi közé tartozik. Népsűrűsége a népszámlálás időpontjában megközelítette az országos megyei átlagot, 82 fő volt négyzetkilométerenként. A népesség fejlődése Az 1949 óta eltelt 11 év alatt a megye lakosságszáma 21%-kal növekedett. Ez az 1949. évi népességszámhoz képest 63 000 fő szaporodást jelent. Tényleges szaporodás, P A népesség Népsűrűség ill. fogyás ( —) az előző száma a) 1 krrr-re népszámláláshoz viszonyítva szám szerint %-ban 1869 205 863 46,8 — — 1880 219 264 49,8 13 401 6,5 1890 232 115 52,7 12 851 5,9 1900 246 087 55,9 13 972 6,0 1910 260 117 59,1 14 030 5,7 1920 272 230 61,8 12 113 4,7 1930 281 125 63,9 8 895 3,3 1941 296 716 67,4 15 591 5,5 1949 296 463 67,3 - 253 - 0,1 1960 359 071 81,6 62 608 21,1 a) /•' fi9-től 1890-ig csak a polgári, 1900-tól az öttzes népegség. Az 1949 óta bekövetkezett tényleges szaporodás kétharmadát a természetes szaporodás, egy harmadát a bevándorlás okozta. Ezen idő alatt 1000 lakosra 141 fő természetes szaporodás és 70 fő belső vándorlási többlet jutott. A népesség területi megoszlása A megye népességnövekedésének kétharmada a városokban és egyharmada a községekben történt. A népességnek negyed része él a megye két városában, háromnegyede a 6 járás 105 községében. (1949ben a városi népesség aránya 15% volt.) A megye lakosságának ugrásszerű emelkedéséhez erősen hozzájárult Sztálin város felépülése, melynek a lakossága 11 év alatt megnyolcszorozódott. Székesfehérvár lakosságszáma 1949 óta 14 000 fővel (34%-kal) emelkedett. A városok népszaporodásának négyötödét bevándorlási többlet eredményezte. A megye községeinek népessége 1949 óta 8,5%-kal, 1869 óta 52%-kal, a városi népesség 1949 óta 91%-kal, 1869 óta 231%-kal szaporodott. A falusi népesség száma legnagyobb mértékben (20%-kal) a móri járásban emelkedett, míg az enyingi és a sárbogárdi járásokban kis mértékben csökkent. A természetes szaporodás aránya (1949. január l-hez viszonyítva) a községekben 13,6%, a városokban 16,9%. Tekintettel a megye két városának, Székesfehérvárnak és Sztálinvárosnak nagyarányú népességfejlődésére, melyből a jelentősebb (4/5) rész a bevándorlásra esik, az említett arányszámok nem tükrözik megfelelően a természetes szaporodást. (A tizenegy év átlagos természetes szaporodási aránya a községekben 13,0%, a városokban 11,6%.) 1949 óta a népesség szaporodása a következőképpen alakult: A népesség száma Természetes Vándorlási Tényleges Terület 1949. 1960. szaporodás különbözet szaporodás január 1. 1949—1959 Községek 250 980 272 267 34 140 —12 853 21 287 Városok 45 483 86 804 7 670 33 651 41 321 Összesen 296 463 359 071 41 810 20 798 62 608 A lakosságnak 40%-a 2000—5000 lakosú, közel 30%-a 10 000-nél nagyobb lélekszámú községekben, ill. városokban tömörül. Alacsony a kis településeken élő népesség aránya ; a népességnek mindössze 2%-a él ezernél kevesebb lakosú községekben. 9