1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.a. Komárom megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Családnagyság A megye lakossága 83 773 családban és családtöredékben él; ennek közel 90%-a család. 1949-hez képest a családok száma 32%-kal, a családtöredékeké 28%-kal emelkedett. A családban élők számának emelkedése lényegesen kisebb arányú, mint a családoké: 1960-ban a családban élők száma mintegy ötödével volt több, mint 1949-ben. Ennek következtében az átlagos családnagyság — a 100 családra jutó családtagok száma — 367-ről 335-re csökkent. A megyében az átlagos családnagyság valamivel magasabb, mint a megyék országos átlaga. Az átlagos családnagyság csökkenésében — mint országos jelenség — a kisebb családok számának emelkedése és a nagyobb családok számának csökkenése tükröződik. A 2—4 tagú családok aránya 76%-ról 84%-ra nőtt, az 5- és többtagú családok aránya viszont 24%-ról 16%-ra süllyedt. A családok Családnagyság százalékos megoszlása 1949 1960 2 családtag 24,5 30,8 3 „ 28,5 29,8 4 " 23,1 23,3 5 12,8 10,1 6 l 5,9 3,6 7 és több családtag 5,2 2,4 Összesen 100,0 100,0 A családok taglétszám szerinti összetételének vázolt alakulását elsősorban az idézte elő, hogy jelentősen csökkent a családokban élö gyermekek száma. Emelkedett a gyermek nélkül élő és az egygyermekes családok aránya, a kétgyermekeseké azonos az 1949. évivel, a többgyermekeseké már lényegesen alacsonyabb, mint az előző népszámláláskor. A 6- és többgyermekes családok aránya az 1949. évi arány felére csökkent. A családok Gyermek-szám százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs gyermek 23,1 27,9 1 gyermek 31,6 34,3 2 „ 24,1 24,1 3—5 " 19,1 12,7 6 és több gyermek 2,1 1,0 Összesen 100,0 100,0 100 családra 1949-ben 161, 1960-ban 132 gyermek jutott. Ez a szám még a gyermekes családokra számítva sem éri el a családonkénti átlag két gyermeket (100 gyermekes családra átlag 184 gyermek jut). A családokban élő 98 792 gyermeknek 73%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 23%ában nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 39%-ában él egy, 26%-ában kettő és 8%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak csupán 4%-ában van. Azoknak a családoknak az aránya, amelyekben valamennyi gyermek 15 éven aluli, a kétgyermekes családoknál a legmagasabb (69%). A 15 éven aluli gyermekeknek az egy családra jutó átlagos száma még az egyet sem éri el. 100 családra 97 tizenöt éven aluli gyermek jut. A többgyermekes családok aránya a községekben — a városokhoz képest — a gyermekek számának emelkedésével fokozatosan növekszik. Az egygyermekes családoknak 55%-a él községekben és 45%-a városokban; a 4-és többgyermekes családoknál ez az arány 64% ill. 36%. A családok típusai A családok valamivel több mint 90%-a házaspár, közel 10%-a egy szülő gyermekkel. 1949-hez képest a házaspárból álló családok aránya csekély mértékben emelkedett. A megyében a házaspárból álló családok viszonylagos száma valamivel magasabb, mint országosan. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 89%ában — anya az ,,egy szülő". Ez az összes családoknak 8,5%-a, ami egyben azoknak a családoknak az arányát is jelenti, amelyekben a családfő nő. A családoknak csak 12%-ában él rokon is; 1949-ben ez az arány megközelítette a 15%-ot. A rokonnal élő családok háromnegyed részében felmenő rokon, 22%-ában oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 216. Ki „ 2 Komárom megye 7