1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.a. Komárom megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

E változások következtében a keresők foglalkozási viszony szerinti megoszlása a következőképpen alakult: Foglalkozási viszony Alkalmazásban álló Termelőszövetkezeti tag Együtt Ebből: fizikai dolgozó szellemi dolgozó önálló Segítő családtag Nyugdíjas Összesen Százalékos mi Bgoszlás 1949 1960 56,5 72,9 9,0 56,5 81,9 48,7 67,9 7,8 14,0 24,8 5,2 11,8 3,1 6,9 9,8 100,0 100,0 A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagok együttes aránya az 1949. évi 85%-ról 31%-ra csökkent, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya pedig 1960-ra már elérte a 37%-ot. Hasonlóképpen csökkent az önállók és segítő családtagok aránya az ipar-építőiparban (9%-ról 2%-ra) és a kereskedelemben (61%-ról 3%-ra). A megye keresőinek túlnyomó többsége (közel 91%-a) tartozott 1960. január 1-én a szocialista szektorhoz, a magánszektorhoz tartozók aránya 9% veit. A szocialista szektoron belül az állami szektorhoz tartozók aránya 79%, a szövetkezeti szektorhoz tartozóké kevesebb mint 12% volt. Az egyes népgazdasági ágakban a magánszektorhoz tartozók aránya jelentéktelen, számottevő a magánszektor részesedése a mezőgazdaságban (29%), a szolgáltatásban (23%) és az építőiparban (10%). A mezőgazdasági keresők közel 41%-a a szövetkezeti szektorhoz tartozott. A keresők között a fiatalok aránya az egyes népgazdasági ágak közül az iparban, építőiparban és a kereskedelemben a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban a foglalkoztatottak 43 — 43, ill. 40%-a 30 éven aluli. A mezőgazdaság keresői a legidősebbek: 21%-uk 50—59 éves, 22%-uk 60 éves és idősebb. A fizikai dolgozók közül a szak- és betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb: 40%-uk 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek aránya alig haladja meg a 11%-ot, több mint felük 50 éves és idősebb. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 36%, további 31%-uk 30—39 éves. Az önállók és segítő családtagok korösszetétele a legkedvezőtlenebb: közel 55%-uk 50 éves és idősebb. Az egyes népgazdasági ágak közül természetszerűleg az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget. így az érettségit, vagy annál magasabb végzettséget szerzettek aránya a közszolgálatban a legmagasabb (41%), ezt követi a szolgáltatás (14%), a kereskedelem (9%), és a közlekedés (9%). Az ipar keresőinél ez az arány 7,5%, a mezőgazdaság keresőinél pedig 2,4%. A megye ipari keresőinek kevesebb mint 40%-a végezte el az általános iskola nyolc osztályát, vagy szerzett ennél magasabb végzettséget. Ez az arány a mezőgazdasági keresőknél még a 20%-ot sem éri el. A megye keresői 18%-ának (több mint 24 000 főnek) volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők egyötöde volt mezőgazdasági önálló, közel 20 000 fő pedig kétlaki. Ez utóbbiak kétharmada fizikai dolgozó, ezen belül egyharmada a bányászatban dolgozik. A bányászatban minden hatodik fizikai dolgozónak volt gazdasága. Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a megye 135 000 keresőjéből közel 103 000 fizikai, 19 000 szellemi foglalkozású volt, több mint 13 000 főt tett ki a nyugdíjasok, járadékosok és egyéb inaktív keresők száma. A fizikai foglalkozásúak közül a legtöbben (40%) ipari jellegű foglalkozást folytattak. A mezőgazdasági jellegű foglalkozásúak aránya meghaladta a 20%-ot. A szellemi foglalkozásúak 44%-a irodai dolgozó, kb. egynegyede műszaki irányító és szakalkalmazott és további egynegyede kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott volt. A szellemi foglalkozásúak 44%-a, a fizikai foglalkozásúak 26%-a nő. A szellemi foglalkozásúnkon belül a nők elsőserban az irodai dolgozók és a kulturális, egészségügyi szakalkalmazottak között vannak túlsúlyban (60, illetve 58%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak csupán 10%-a nő. A fizikai foglalkozásúaknál viszonylag legtöbb nőt a kereskedelmi és vendéglátóipari jellegű foglalkozásúak és a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak között találunk (69, illetve 51%). A mezőgazdasági foglalkozásúak 44, az ipari foglalkozásúak 15%-a nő. A megye bányászati jellege következtében viszonylag jelentős a bányászati foglalkozásúak aránya ; a keresők közel 14%-a, a fizikai dolgozók 18%-a vájár, csillés és egyéb bányászati foglalkozású. A vájárok száma meghaladja a 9700 főt, ami 1949-hez képest több mint 60%-os emel15