1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.a. Komárom megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

250%-kal növekedett. Jelentős mértékben növekedett még Tata (31%) és Tatabánya (30%) népességszáma. Tatabánya jelenleg 52 000 főn felüli népességszámával az ország 12. legnagyobb városa. Itt tizenhatszor annyian élnek, mint 90 évvel ezelőtt és 37%-kal többen, mint a felszabadulás előtt. A régi megyeszékhelyen, Esztergomban a népesség száma alig több mint másfélszerese a 90 évvel ezelőttinek és nem egészen ezer fővel haladja meg a felszabadulás előttit. A megyében viszonylag alacsony a kis településeken élő népesség aránya. Az ezer főn aluli községekben a lakosságnak csupán 4,4%-a él. A községek népessége leginkább az 1000—5000 lakosú községekben tömörül, ahol a megye lakosságának több mint 40%-a él. Az e kategóriába tartozó községek népességének aránya 1949-ben 44% volt. A nemek aránya 1960. január 1-én a megye népességéből 134 553 volt a férfiak és 135 397 a nők száma. 1949 óta a férfiak száma 23,2%-kal, a nőké 21,5%-kal növekedett. A két nem aránya igen kiegyenlített, a nők száma alig haladja meg a férfiakét: 1000 férfira 1006 nő jut. Az ország megyéi közül a nőtöbblet Komárom megyében egyike a legalacsonyabbaknak, ehhez hasonló csupán Veszprém megyében található. 1930 óta a két nem aránya a következőképpen alakult: Év Férfiak Nők 1000 férfira az össznépesség jutó nő /o -ában 1930 50,5 49,5 978 194J 51,4 48,6 946 1949 49,5 50,5 1 020 1960 49,8 50,2 1 006 A megye községeiben a nőtöbblet kisebb, mint a városokban. (Az előbbiekben 1000 férfira 1005, az utóbbiakban 1008 nő jut.) Ezt az okozza, hogy a megye nagyszámú ipari (bányászati) jellegű községeiben a két nem aránya gyakorlatilag azonos: 1000 férfira csupán 1002 nő jut. A 72 község közül 30-ban van férfitöbblet. Kormegoszlás 1949 óta az öregkorúak száma 35%-kal nőtt, és jelentős volt a gyermekkornak számának növekedése is (26%). A produktív korúak száma csupán 19%-kal emelkedett (és ezen belül a fiatalabb produktív korúaké 20%-kal). E változások következtében eltolódott a népesség kormegoszlása, magasabb az öregkorúak és alacsonyabb a produktív korúak aránya, mint 1949-ben volt. Az országos kormegoszláshoz viszonyítva azonban a népesség kormegoszlása még kedvezőnek mondható, a gyermekkornak és a fiatalabb produktív korúak aránya magasabb, az idősebb produktív korúak és az öregkorúak aránya alacsonyabb. A népesség kormegoszlásának alakulását az 1949. és 1960. évek között a négy fő korcsoport szerint az alábbi táblázat mutatja: lő éven 15—39 40—59 60 éves Év aluli éves és idősebb összesen az össznépesség százalékában 1949 26,5 40,0 23,4 10,1 100,0 1960 27,3 39,3 22,2 11,2 100,0 A két nem kormegoszlása kiegyenlítettebb az országosnál. A gyermekkorú és a fiatalabb produktív korú férfiak aránya magasabb, mint a nőké. E különbségek azonban a gyermekkorúaknái jóval alacsonyabbak az országosnál. Feltűnő csak az, hogy férfitöbblet nem csupán a gyermekkorú, hanem a fiatalabb produktív korcsoportban is található, ahol az 1000 férfira jutó nők száma 7%-kal alacsonyabb, mint a hasonló korúak országos mutatószáma. A kormegoszlás korcsoportonkénti alakulása a következő: Korcsoport százalékban jutó nő 0—14 éves 27,9 26,6 961 15—39 „ 40,0 38,7 97-5 40—59 22,0 22,5 l 029 60 éves és idősebb 10,1 12.2 1 206 Összesen 100,0 100.0 1 006 10