1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Személyi és családi adatok képviseleti minta alapján (1960)
IV. A fogalmak magyarázata
2. A mintavételi egység megválasztása Az 1%-os képviseleti minta kiválasztási egysége a magánháztartás volt. Ez azt jelentette, hogy a képviseleti minta anyagát nem egyének, hanem lényegében magánháztartások (egyének csoportjai) kiválasztása útján készítettük el 4. A mintavételnél ily módon arra kellett törekednünk, hogy meghatározott számú mintavételi egységnek (magánháztartásnak) az alapsokaságból történő kiválasztása útján kapott minta az előírt számú személy adatait tartalmazza. Az 1960. évi magyar népszámlálásnál a lakosságot háztartásonként, úgynevezett lajstromos Összeíróíveken írták össze. Ezért gyakorlati szempontból mintavételi egységnek a háztartások választása célszerűbb volt, mint pl. az egyénenkénti kiválasztás. Bármilyen más mintavételi egység választása megnövelte volna a mintavételre és annak ellenőrzésére fordított munkát és időt. A minta háztartásonként! kiválasztásával megváltozik a mintavételi adatok pontossága is, hiszen ilyen csoportos mintavételből származó megfigyelési értékek szórása, ill. standard hibája különbözik az egyszerű véletlen kiválasztásnál adódó szórástól, ill. standard hibától. Ennek vizsgálatához jelöljük Jf-mel, ill. m-mel a háztartások számát az alapsokaságban, ill. a képviseleti mintában. Az i-ik háztartás taglétszámát jelöljük v,-vel, a háztartásban a vizsgált ismérvvel rendelkező egyének számát 2/,-vel, továbbá vezessük be a következő jelöléseket: n ™ - y, - y m i= =i Vf n Ekkor a képviseleti minta átlagának standard hibája: 2 _ M — m _ er f (T y M — 1 m ' ahol j m vm i =i E formula felhasználásával az adódik, hogy olyan ismérvekre, amelyeknél a szóródás (keveredés) az egyes háztartásokon belül végbemegy és így az egyes háztartások ezen ismérvet tekintve már aránylag kevésbé különböznek egymástól (férfiak és nők, különböző korú és családi állapotú egyének, keresők és eltartottak száma a háztartásokban stb.), az ismérvek csoportátlagainak szórása már kicsi lesz, ily módon ezen ismérvekre kapott adatok pontosabbak lesznek, mint az egyénenkénti kiválasztásnál. Más ismérveket tekintve egyes háztartások homogénebb tagokból állnak, ezért a szórás nagyobbik része a csoportok között jelentkezik és így ezen adatok pontossága csökken az egyénenkénti kiválasztáshoz viszonyítva. 3. A mintavétel módszerének megválasztása A képviseleti minta elkészítésénél „szisztematikus" kiválasztási módszert alkalmaztunk. Szisztematikus kiválasztás alatt azt értjük, hogy egy adott N elemű sokaságból véletlenszerűen kiválasztjuk az első k elemek egyikét, és ettől kezdve mechanikusan minden 7c-ik elem kerül bele a mintába. Az egyének kiválasztásával szemben a szisztematikus módszer nagy előnye, hogy végrehajtása és ellenőrzése rendkívül egyszerű, a kiválasztás közben esetleg elkövetett hibák könnyen inegszüntethetők. Az 1%-os képviseleti minta elkészítésénél a szisztematikus kiválasztási módszer cly módon került alkalmazásra, hogy egy-egy járás (járási jogú város, Budapestnél alkerület) anyagából a 100-ik Összeíróívvel kezdve, a járás minden 100-ik Összeíróívét választottuk ki a mintába. Mintánkat nem torzítja, hogy minden járásnál a 100-ik Összeíróívné! kezdtük a kiválasztást, viszont ez a tény a mintavétel technikai végrehajtását rendkívül megkönnyítette. Szisztematikus kiválasztásnál a képviseleti minta adatainak pontossága általában romlik az egyszerű véletlen kiválasztásnál adódóhoz viszonyítva, mivel előfordulhat, hogy a kiválasztott elemek nem függetlenek egymástól. Ennek vizsgálatához tegyük fel, hogy az N elemszámú alapsokaságot n darab Jc elemszámú részre lehet osztani (N = kn, ellenkező esetben az alábbi becslések jelentéktelen módosítást szenvednek). Ekkor lényegében k számú szisztematikus minta választható ki az alapsokaságból. x,j-ve 1 4 Az intézeti háztartásokban lakó személyekre vonatkozó 1%-os mintát egyénenkénti .szisztematikus kiválasztással készítettük el. (Lásd 4.) 149
