1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1965)

I. AZ 1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, FELVÉTELE ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK VÉGREHAJTÁSA

Az 1960. évi magyar népszámlálás anyagából készült 1%-os képviseleti minta terjedelmét a következő megfontolások alapján határoztuk meg. A minta elemszáma (nagysága) lényegesen befo­lyásolja a képviseleti minta adatainak pontosságát, nagyobb mintanagyság mellett pontosabb ada­tokat kapunk, mint kisebb mintanagyságnál. Egyrészről tehát az adatok pontosságának növelése érdekében nagj obb mintaelemszám elérésére kellett törekednünk. Másrészről szem előtt kellett tar­tanunk, hogy a képviseleti minta kiválasztása és feldolgozása a teljes népszámlálási anyag feldolgo­zásával párhuzamosan történik és ezért a mintavétellel kapcsolatos munka nem befolyásolhatja lényegesen a népszámlálás adatainak feldolgozását. Ez az utóbbi szempont viszonylag kis minta­nagyság megállapítását tette indokolttá. A fentiek mérlegelésével olyan mintaelemszámot kívántunk meghatározni, amely lehetővé teszi a legtöbb országos adat kellő pontosságú megállapítását. Le kellett mondanunk azonban a legtöbb megyei adat mintavétel útján történő meghatározásáról, mivel emiatt jelentősen növelnünk kellett volna a mintanagyságot, ami a népszámlálás teljes anyagának feldolgozását lényegesen késleltette volna. A nemzetközi tapasztalatokat, továbbá a mintavétellel szemben felmerült gyakorlati igényeket figyelembe véve az 1%-os kiválasztási arány mellett döntöttünk és ennek megfelelően a minta 99 765 személy adatait tartalmazta. így értük el, hogy a képviseleti minta közlési tábláiban zömmel előforduló adatok relatív hibája 5%-nál alacsonyabb volt, 95%-os valószínűségi szinten. A népszám­lálás teljes programjának feldolgozása után ellenőrzéseket végeztünk abból a célból, hogy meg­állapítsuk, a képviseleti minta adatai milyen mértékben igazolták az előzetes matematikai való­színűséget és megállapítottuk, hogy a képviseleti minta és a teljeskörű feldolgozás adatainak különb sógc a legtöbb esetben jóval alatta maradt a matematikailag előre kiszámított hibának. Az 1%-os képviseleti minta kiválasztási egysége a magánháztartás volt. Ez azt jelentette, hogy a képviseleti minta anyagát nem egyének, hanem magánháztartások (egyének csoportjai) kiválasztása útján készítettük el. (Az intézeti háztartásokban lakó személyekre vonatkozó 1%-os mintát egyénenkénti szisztematikus kiválasztással készítettük el.) A mintavételnél ily módon arra kellett törekednünk, hogy meghatározott számú mintavételi egységnek (magánháztartásnak) az alap­sokaságból történő kiválasztása útján kapott minta az előírt számú személy adatait tartalmazza. A képviseleti minta elkészítésénél „szisztematikus" kiválasztási módszert alkalmaztunk úgy, hogy egv-egy járás (járási jogú város, Budapestnél alkerület) anyagából a 100-ik Osszeíróívvel kezdve, a járás minden 100-ik Összeíróívét választottuk ki a mintába. Mintánkat nem torzítja, hogy minden járásnál a 100-ik Összeíróívnél kezdtük a kiválasztást, viszont ez a ténv a mintavétel tech­nikai végrehajtását rendkívül megkönnyítette. A kiválasztásnál elkülönítve kezeltük a magán- és intézeti háztartásokat, mivel egy-egy nagyobb intézeti háztartás véletlen kiválasztása esetén a mintában erősen eltorzította volna az adatokat. Ezért a magánháztartásokban élő személyekre vonatkozó képviseleti mintát háztartá­sonkénti, az intézeti háztartásokban élő személyekre vonatkozó mintát pedig egyénenkénti ki­választás útján készítettük el. Miután a mintába kerülő Osszeíróívek kiválasztása szigorúan előírt szabályok szerint történt, a másolók kézhez kapták a másolásra kijelölt háztartások listáját a lemásolandó Összeíróív pontos inogjelölésével. A képviseleti minta anyagát a mintába kijelölt Osszeíróívek teljes lemásolásával kaptuk. Minthogy előre nem tudtuk, hogy melyik ÖsSzeíróíven szerepel intézeti háztartás, ezért a mintába kerülő intézeti háztartás anyagát mellőzve, az előre kijelölt következő magánháztartásra tértünk át. Az intézeti háztartásokban élő személyeknél az egész járás anyagán végighaladva nem a háztartásokat, hanem minden 100-ik személyt jelöltük ki a mintába. A fent vázolt kiválasztási módszernek megfelelően a 100-as kiválasztási kezdőszám miatt a kép­viseleti mintába járásonként a szükségesnél 1—2, ily módon megyénként átlagban 5 — 6 magánház­tartással kevesebb került. A kiválasztás egyszerűsítése és áttekinthetősége érdekében ezen különb­ségeket csak utólagos korrekcióval szüntettük meg. c) A kérdőívek ellenőrzése, kódolása, kódrevízió A népszámlálás teljeskörű feldolgozásánál a különböző munkákat szakaszosan ós úgy kellett megszervezni, hogy az egyes munkafázisok pontosan kövessék egymást, ugyanakkor ne legyen fenn­akadás az anyagellátásban és a gépeket is folyamatosan ellássuk munkával. Ez különös figyelmet igényelt a terület szerinti és a munkafázisok szerinti beosztás tekintetében. A munka első szakaszában történt meg a kitöltött kérdőívek revizíója részben a kitöltés teljessége, a hiányok megállapítása, másrészt a bevallások logikai összefüggése szempontjából. A lo­gikai ellenőrzés kiterjedt a személyek anyagára, a családösszetótel, a lakás- és épületadatok össze­függésének ellenőrzésére. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom