Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

FÜGGELÉK - 4. Az 1949. évi népszámlálás foglalkozási csoportosításainak ismertetése

e) Épületstatisztikai táblák Lakóházak, intézeti épületek és lakott épületek főbb adatai. (Állapot, falazat, tetőzet, magasság, lakásszám, jelenlevők, vízellátás stb.). (Községi feldolgozás.) Lakóházak, intézeti épületek és lakott egyéb épületek rendeltetés (kórház, munkásszállás stb.) szerint. (Községi feldolgozás.) Intézeti épületek és lakott egyéb épületek főbb adatai (állapot, falazat, tetőzet stb.) az épületek rendeltetése szerint. (Járási feldolgozás.) A nem lakásul szolgáló épületek rendeltetés szerint. (Községi feldolgozás.) A nem lakásul szolgáló épületek főbb adatai. (Járási feldolgozás.) Az üzletek, műhelyek rendeltetés szerinti részletezése. (Községi feldolgozás.) f) Lakásstatisztikai táblák Lakott, üresen álló és a népszámlálás időpontjában nem lakásul szolgáló lakások főbb adatai. (Lakásnagyság, szobaszám, padozat, gáz, villany, jelenlevők stb.). (Községi feldolgozás.) Lakások, lakott üzletek, műhelyek stb. a jelenlevők száma és a lakás fekvése szerint. (Községi feldolgozás.) Lakások főbb adatai (a helyiségek száma, felszereltség, padozat, jelenlevők, jogcím stb.) egybevetve a lakásnagysággal. (Községi feldolgozás.) Társbérlős lakások a társbérlők és a használt helyiségek száma szerint. (Városok és a városias jellegű községek feldolgozása.) Főbb lakásstatisztikai adatok lakásnagyság és a lakás bérlőjének stb. társadalmi rétegeződése szerint. (Városok és városias jellegű községek feldolgozása.) Intézeti háztartások főbb lakásstatisztikai adatai az intézeti háztartás jellege (szálloda, kórház, munkásszállás stb.) szerint. (Járási feldolgozás.) Intézeti háztartások és jelenlevőinek száma az intézet jellege szerint. (Községi feldolgozás.) g) Külterületi táblák Fontosabb demográfiai (nem, korcsoport, iskolai végzettség) és foglalkozási adatok. (Külterületi lakotthelyek egyenkinti feldolgozása.) Lakóházak és intézeti épületek főbb adatai. (A külterületi adatok községenkénti feldolgozása.) A községi és járási feldolgozások a városokat egyenként is részletezik. A megyei feldolgozások a volt törvényhatósági jogú városokat általában külön, a volt megyei városokat egybefoglalva mutatták ki. 4. Az 1949. évi népszámlálás foglalkozási csoportosításainak ismertetése a) Foglalkozási (népgazdasági) ágak* I. MEZŐGAZDASÁG Birtokos vagy bérlő [a) szántó-, b) szőlő-, c) kertbirtokos, ill. bérlő] 1 kat. holdon aluli 1— 3 kat. holdas 3— 5 „ „ birtokkal 5—10 „ „ } vagy 10—25 „ „ I bérlettel 25—50 „ 50 kat. holdnál nagyobb J Egyéb önálló a mezőgazdaságban Gazdaságnélküli állattenyésztő, marhaés sertéshízlaló Baromfi-, házinyúl-, selyemhernyótenyésztő Nádtermelő Méhész Halász, tógazda Erdőbirtokos Alkalmazott és egyéb értelmiségi Traktor- és gépállomások, földműves- és mezőgazdasági termelőszövetkezetek tisztviselői (agronómus, könyvelő stb.) Gazdasági szak- és irodai tisztviselő Állandó mezőgazdasági munkás Traktor- és gépállomások, földműves- és mezőgadasági termelőszövetkezetek nem tisztviselő alkalmazottai Szegődményes és bentkosztos szántó-, szőlő- és kertgazdasági munkások Időszaki mezőgazdasági munkás Szántó-, szőlő- és kertgazdasági napszámos, órabéres * A feldolgozásnál használt Sl>8 fogalkozási ág összevont felsorolása. 71