Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)
NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - V. Főbb feldolgozási szempontok
Az etnikai—kulturális kérdéskörbe 1949-ben még a következő feldolgozások tartoztak: az anyanyelv és a nemzetiség részletezése (minden kombináció nélkül) és a magyar anyanyelvűek tagolása nemzetiség szerint; továbbá az anyanyelv a nyelvismerettel (csak anyanyelvén beszél; más — felsorolt — nyelveken is beszél) és a vallással egybevetve. A korábbi magyar népszámlálások igen alaposan — részben talán túlságosan is — kiépített feldolgozásainak mintegy tömör foglalata jelentkezik ezekben az adatcsoportosításokban, de a korábban következetes életkor-részletezés nélkül. 5 3 Egy további — minden kombináció nélküli — feldolgozás részletezte, a második világháború utáni meglehetősen nagy bizonytalanság miatt a népességnek egy, bár nem túlságosan nagy részéről meglehetősen ingatag alapon, az állampolgársági adatokat. 5 4 Hasonlóképpen nem tartalmazott kombinációt a születési helyre vonatkozó feldolgozás sem. Ez a feldolgozás, mely korábban az egyes területrészek (megyék, városok stb.) közti népességkicserélődésről is elég tanulságos képet adott, most csupán' a helybeli születésűek, az ugyanazon megyében és az ország egyéb területein, továbbá (egyenként) a környező és (összefoglalva) az egyéb európai államok s a más világrészek területén születettek nagy csoportjainak kimutatására szorítkozott. Kétségtelen ugyan, hogy a népesség belső vándorlásait a születéshely statisztikája csak mérlegszerűen, korlátozottan rögzíti meg, e feldolgozásnak 1949. évi kerete — nézetünk szerint — mégis túlságosan leegyszerűsített. Némi többletként könyvelhetjük viszont el, hogy a születési hely részletezéséhez hasonló feldolgozás készült az 1938. március 1. előtti lakóhelyre vonatkozó adatokról. Korábbi népszámlálásaink rendszeresen beszámoltak a testi fogyatékosok számáról és a fogyatékosságokról is. 1949-ben ez a feldolgozás a második világháború hatásainak minél teljesebb felmérése céljából a hadigondozottak és a háborús polgári gondozottak (rokkantak, özvegyek, árvák, családtagok) számának megállapítására is kiterjedt. A fogyatékosok (fogyatkozások) és a gondozottak adatainak a feldolgozása kor-részletezésben történt. 53 Egyébként a kereső testi fogyatékosokról és fogyatkozásaikról még összevont ági foglalkozás—foglalkozási viszony egybevetésben is készült — mégpedig korcsoportonkénti részletezésben — külön feldolgozás, mely nemcsak a testi fogyatékosok problémáinak megoldásához nyújthatott támpontokat, hanem munkaerőmérleg szempontokból is hasznos kiegészítése lehetett a foglalkozási feldolgozásoknak. * A foglalkozási kérdés-komplexumra vonatkozó feldolgozások — mint azt már a fogalmi kérdések ismertetése során jeleztük — 1949-ben sokféle szempontra terjedtek ki és különféle szemszögből nyújtottak képet a népesség társadalmi-gazdasági jellemzőiről. 5 6 Az alapvető és egyben átfogó foglalkozási feldolgozás a keresők — e fogalom említett tág értelmezésében — és hozzátartozóik (az eltartottak) számát a gazdasági ágakhoz (foglalkozási főcsoportokhoz) való tartozás, az 5 3 Egy kiegészítő feldolgozás is csupán az izraelita vallásúak életkorösszetételét rögzítette meg. 5 4 Az anyanyelvi, memzetisegi és nyelvismereti adatokhoz hasonlóan tehát az állampolgársági megoszlásra vonatkozó adaitok sem teljes értékűek. 5 3 A korcsoportosítás a következő volt: 1 éven alul, lv—4, 5—14, 115—19, 20—24, 25—29, 30—39, 40—49, 50—50, 60—74 éves, 7'5 éves és idősebb. 6 6 A foglalkozási feldolgozásokról fentebb említett egyes részlet-kérdésekkel itt nem foglalkozunk újból. 39
