Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - II. Megjegyzések néhány fontosabb népszámlálási szempontról és kérdésről

általános mezőgazdasági számlálás. Minthogy azonban erre akkor — indokoltan — nem kerülhetett sor, e helyett a népszámlálás egyéni számlálólapja bővült a magyar népszámlálások szokásos ház- és földtulajdon kérdését kiegészítő, kifejezetten mezőgazdasági kérdőpontok egész sorával; köztük az állatállományra, az üzemi viszonyokra stb. vonatkozó kérdésekkel is. Tehát olyan kérdésekkel, amelyeket elvileg és gyakorlatilag egyformán nehéz a népszámlálások megszokott népességi fogalom- és kérdéskörébe megfelelően beleilleszteni; amelyek tehát nehézségeket okoznak az adatok gyűjtése és még fokozottabban az ellenőrzés szempontjából. Az eredmény ugyan gyakorlatilag kielégítő volt, de a begyűjtött adatok a mezőgazdaság viszonyairól nem nyújtottak teljes képet, mert a lakosság tulajdonában vagy használatában levő föld, állatállomány stb. tudakolására korlátozódtak. Úgyhogy többek között az egyes községek teljes területének elszámolására — egyben a teljesség ellenőrzésére — sem volt megfelelő mód. Gyakorlatilag célszerűbbnek látszik — legalábbis magyar viszonylatban —, ha a mezőgazdasági összeírások nem kapcsolódnak a népszámlálásokhoz és ilyen természetű kérdésekkel az egyéni számlálólapot sem terheljük meg.

9 Általánosabb jellegű, átfogóbb gazdasági összeírással eddig egyetlen magyar népszámlálás sem volt egybekötve (ilyeneknek korábbi népszámlálásaink értékes vállalati statisztikai feldolgozásait sem tekinthetjük). Az 1930 óta rendszeresen a népszámlálásokhoz fűzött egyes ilyen jellegű, de csak részlet-adatgyűjtések (iparosok—ipari üzemek, kereskedők—kereskedelmi üzletek összeírása) általában eredményesek voltak. Jóval nagyobb megterhelést jelentettek viszont a népszámlálásainkhoz főleg 1930 óta rendszeresebben kapcsolódó igazgatási, népességnyilvántartási stb. célú (pl. tanköteles- stb.) összeírások. 1949-ben például hatféle különböző — nem statisztikai természetű — névjegyzék, illetőleg adatgyűjtőlap készült. A népszámlálás terjedelmének ilyen rendkívüli kiszélesítése csupán háborús, illetve háború utáni okokkal volt igazolható, elvileg nem indokolt, sőt az adatgyűjtés teljessége és pontossága szempontjából egyenesen hátrányos. Az általános népesség-nyilvántartások helyességének ellenőrzésére azonban külföldi tapasztalatok szerint a népszámlálási adatok jó eredménnyel felhasználhatók; ez az ellenőrzés természetesen kölcsönös is lehet. * Az átfogó népesség-számbavételek fontosságának és szükségességének korai felismerésére mutat, hogy a magyar népszámlálások 1869 óta megszakítás nélkül, rendszeres tízéves időközökben követték egymást, népszámlálásaink időszakossága tehát határozott volt.

1

0 Az 1941. és 1949. évi népszámlálás között viszont csupán 7 éves és 11 hónapos időköz telt el. A két legutolsó népszámlálás közti időtartam ilyen mérvű megrövidítését a már említett okok indokolták. Az időpont előbbrehozatalának nemcsak a rendkívüli adatszükséglet mielőbbi kielégítése volt az eredménye, hanem az is, hogy ez az időpont 9 Amennyiben ilyen adatgyűjtésnek a népszámláláshoz kapcsolása mégis elkerülhetetlen, helyesebb, ha külön összeíró ivén történik meg az adatok beszerzése. 1

0 Csak az 18G9. és 1880. évi között telt el 11 év, az 1330. és 1941. évi között pedig 10 év és 1 hónap. A? első — egy évvel nagyobb — időközt az tette szükségessé, hogy más államokhoz — így Ausztriához —• her-onlóan nálunk is 0-val végződő év legyen ai népszámlálási esztendő; az utóbbi esetben az eredetileg 1940. december 31-re tervezett népszámlálás időpontjának egy hónapos eltolódása annak volt a következménye, hegy az akkor Magyarországhoz tartozott keleti területeken az összeírásnak a megszokott módon és rendszerben való lebonyolítása' céljából meg kellett várni a polgári közigazgatás bevezetését. 14