1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

Dr. KOVACSICS JÓZSEF: TANYÁK, TELEPEK, PUSZTÁK ÉS KÜLTERÜLETEK NÉPESSÉGE 1949-BEN

lakosok is belefoglaltattak, tekintettel arra, hogy a belterület és külterület elhatárolása a helyi szervekre lévén bízva, népszámlálásról-népszámlálásra máskép — sokszor hibásan — történik a bel- és külterület megállapítása.

1

5 Az 1949-es népszámlálási utasítás szempontjából külterületnek minősült általában mindazon település (tanya, telep, puszta, major, stb.), mely a község beépített szélétől legalább V2 km távolságra volt. Ez a meghatározás hozzávetőlegesen megjelölte a külterületi településeket. Ugyanis több olyan községi településünk van, ahol a község teljesen szétszórt település, magja egyáltalán nincs, „a község beépített részéről" beszélni egyáltalán nem lehetséges. Másutt viszont több kialakult beépített községmag is van. A másfélmillió külterületi lakosban benne van a belterületek közelében fekvő város- vagy községkörüli települések népessége is. Benne va'n Budapest 9600 főnyi külterületi lakossága. Benne van ebben a számban a bányász-, ipari- és üdülőtelepek népessége is. Ezekből nyilvánvaló, hogy a külterületi népesség statisztikája nem azonos a tanyai népesség statisztikájával. A tanyai népesség lényegében az alföldi megyék (BácsKiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Szolnok, SzabolcsSzatmár és némileg Pest) külterületi népességét jelenti. Ezekben a megyékben élnek a lakosok a legtávolabb a belterületektől, a városi és községi intézményektől. Ezekben a megyékben a belterületektől 4 km-re vagy ennél nagyobb távolságra fekvő külterületi lakotthelyeken 630 000 lakos él. A külterületi népesség foglalkozási adatai A külterületi népesség úgy foglalkozás tekintetében, mint a műveltséget, a népesség életkorát vagy a kultúrához való viszonyát tekintve más képet mutat, mint a belterületi lakosság. A külterületi népességben a-mezőgazdasági foglalkozású népesség a döntő. A többi foglalkozási ág egyenként még a 10 %-ot sem éri el. Megyénkint vizsgálva a külterületi népesség foglalkozási adatait, természetesen az országos adatoktól eltérő képet kapunk. Az alföldi tanyás megyékben mindenütt a mezőgazdasági népesség a domináns. Komárom, Nógrád és Borsod, megyékben " Debrecen 1030. évi lakosságából 50 441 külterületi lakost mutatott ki a népszámlálás; a valóságban a Kertség belterületnek számít, így csak 18 625 lett volna a külterületi népesség. 93