1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

Dr. KOVACSICS JÓZSEF: TANYÁK, TELEPEK, PUSZTÁK ÉS KÜLTERÜLETEK NÉPESSÉGE 1949-BEN

136 új község alakult a nagyhatárú városok és községek hatá* rából. Az új községalakulásokkal nemcsak községi szervezethez jutnak a külterületi lakosok, hanem megfelelő községi intézmények (orvos, bába, iskola, posta, egészségház, kutak, bekötő utak) és épületek építését és életrehívását; is jelentik. Az új községalakulások jelentőségét akkor látjuk tisztán, ha a tanyakérdés érdekében tett első intézkedéstől (33 307/1927. B. M. sz. rendelet) kezdve megvizsgáljuk a községalakulások számát. Azt látjuk, hogy amíg 1944 után 136 új község alakult, 1927—1944-ig összesen csupán 17, évente egy-egy község. Megváltozott a külterületek képe mezőgazdasági tekintetben is. Virágzó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek működnek a külterületeken, a modern technikával félszerelve. — Ott, ahol még néhány évvel ezelőtt szikes, hasznavehetetlen legelő volt, most virágzó rizsföldek vannak. Mindenütt folyik a szikes talaj feltörése. Ott, ahol hiányzott a víz, most a hortobágyi öntözőberendezés, a tiszalöki vízmű bőséges vízellátást biztosít. Megindult az Alföldfásítás nagyarányú munkája. A Népgazdasági Tanács határozata alapján megindult a tanyaközpontokban a falusi lakóházépítési akció. Állami támogatással a tanyai lakások százai épülnek fel az ötéves terv során. Minden tekintetben folyik az Alföldnek kultúrtájjá való átalakítása, ötéves tervünk eredményeként megszűnik a tanyavilág elmaradottsága, az új községek kultúrát, gazdasági, társadalmi fejlődést visznek a külterületekre. Annak a munkának, amit kormányzatunk a külterületi népesség érdekében kifejt, szerves része az 1949-es népszámlálás külterületi adatfelvétele is, mely az ott élő népesség számára, foglalkozására, kormegoszlására, iskolai végzettségére, valamint a lakóházak állapotára és felszerelésére nézve nyújtott a tanyakérdés megoldásánál elengedhetetlenül szükséges adatokat. Szerves része ennek a munkának az az adatgyűjtés is, melyet a népszámlálási feldolgozás során megállapított külterületi lakotthelyek szociális, kulturális, igazgatási, közlekedési és gazdasági adataira nézve hajtott végre a Hivatal az elmúlt év őszén. Utóbbi adatok kiértékelésével ez alkalommal nem foglalkozunk, csupán a népszámlálásnak a külterületi népességre vonatkozó főbb adatait közöljük és kommentáljuk. 88