1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)
AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELSŐ EREDMÉNYEI
férfiak aránya és most 1000 férfira 1083 nő esik. De még ez a kép sem teljes, mert nem mutatja azt a hatalmas veszteséget, amit éppen a legmunkaképesebb, a katonai szolgálatra alkalmas férfiakban okozott a háború." 5 Az előbbiekben idézett adatok szerint az első világháború alatt a születéskiesés növelte meg igen nagy mértékben az esedékes fejlődéssel szemben mutatkozó népességi hiányt. A második világháború éveiben viszonylag kevés születés maradt el; nem volt viszont tényező, mely a háborús halálozások okozta sokkal nagyobb emberveszteséget olymódon ellensúlyozhatta volna, mint az első nagy világháborút követően. Az egyes vándormozgalmak ugyanis nagyban-egészben kiegyenlítették egymást. Minthogy pedig a befelé és kifelé irányuló vándoráramlások többé-kevésbbé egyensúlyban voltak, kétségtelen, hogy az 1941—1949. évek alatti több, mint százezres lélekszámcsökkenésnek és az esedékes népszaporodás elmaradásának előidézője a népesség rendkívül nagy háborús vérvesztesége volt. Az adatok helyes mérlegelése céljából a következőket kell még az 1. és 2. sz. tábla eredményeihez hozzáfűzni: Bár az első világháború végéig a lélekszám alakulását kedvezően befolyásolta a mai országhatárok közti részek (főleg Budapest) felé irányuló tömeges népáramlás, a névszapo rodás még a századfordulóig sem volt mindegyik évtizedben egyenlően kedvező. A századforduló óta pedig a népesség fejlődése az egyke és a kivándorlás fokozódó hatása miatt visszaeső tendenciát mutatott. A két világháború között eltelt kb. húsz év alatt azután egyfelől elmaradt az ideáramlás, másfelől folytatódott a születéscsökkenés s így a népszaporodás üteme tovább lanyhult. * Az 1941—1949-es népszámlálások közti időszak a népesség fejlődése szempontjából merőben elütő szakaszokra oszlik: a háború eleji, az 1944—1945. évi és a felszabadulás utáni periódusokra. Népesedésünknek egyik legszembeötlőbb vonása a természetes szaporodás 1946 utáni erőteljes emelkedése. Ez a nagyhorderejű jelenség az 1941—1949. évi népszaporodási adatokból — a háborús veszteségek miatt — egyáltalában nem tűnik ki. Erről a kedvező folyamatról tisztább képet a Központi Statisztikai Hivatalnak az a számítása nyújt, mely arra mutat rá, hogy az 1949. január 1-én fennállott kormeg6 Rákosi Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek, Szikra, Budapest, 1951, 398—399. old. 7
